1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
gek területi önrendelkezése mellett a térség többi „elnyomott" nemzete, köztük is elsősorban a szlovák és a ruszin nemzet népszavazás keretében mondjon véleményt saját jövőjéről, nem titkolva azt a reményt, hogy a két nemzeti társadalom többsége a magyar állami keretek közt képzeli el saját önrendelkezésének megvalósítását.19 Jóllehet a korszak valamennyi vezető külpolitikai személyisége, irányító és mértékadó tényezője kénytelen volt szembesülni a revíziós célok megvalósításából adódó igen komoly kül- és geopolitikai, illetve katonai veszélyekkel, fenyegetésekkel, az Anschluss, illetve az 1938. évi csehszlovák válság hónapjaiban a magyar döntéshozók nem tudtak és nem akartak kimaradni a határrevízió Németország felkínált lehetőségéből. A katonai konfliktust kezdeményező hálátlan szereptől sikerült ugyan megszabadulni, a hitleri forgató- könyv szabályait azonban a magyar kormány nem volt képes átírni.20 Az integer revízió alternatívájához kötődő magyar területi követeléseknek mindazonáltal a müncheni szerződésben és annak magyar vonatkozású mellékletében rögzített etnikai elv egyértelmű korlátokat állított.21 A német kérdés megoldása mint precedens Amikor Milan Hodza a Runciman-misszió tárgyalásainak első napjaiban fogadta az Esterházy János vezette magyar pártküldöttséget, egyértelműen kijelentette, hogy a német kérdés feltétlen prioritást élvez a válság kezelésében.22 Ugyanakkor Hodza nyíltan kifejtette, hogy többé nem bíznak saját erejükben, 19 Erre vonatkozóan ld. pl. Bethlen István ezzel kapcsolatos előfeltevéseinek, tervezeteinek alakulását. Péteri Lóránt: Bethlen István. In Romsics Ignác (szerk.): Trianon és a magyar politikai gondolkodás, i. m. 37-38,45-46. 20 A magyar külpolitika stratégiai irányaként megfogalmazott békés, az európai nagyhatalmak által garantált tárgyalásos revízió alapeszméje az 1938. augusztusi kiéli tárgyalások idején, majd a csehszlovák válság őszi hónapjaiban részben háttérbe szorult. A kétoldalú megállapodással, valamint a müncheni szerződés négyhatalmi bázisán elképzelt magyar revíziós döntés helyett a német és olasz diplomácia túlsúlyos döntési pozíciója alakult ki. 21 A müncheni szerződés kiegészítő nyilatkozatában a négy nagyhatalom képviselői a következőképpen rendelkeztek a csehszlovákiai magyar és lengyel kérdésről: „A négy hatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése, amennyiben azt a következő három hónapon belül az érdekelt kormányok közötti megegyezés útján nem rendezik, a négy hatalom itt jelenlévő kormányfői újabb összejövetelének tárgya lesz." Halmossy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. 1983. 22 „Tudjátok urak, hogy a jelenlegi krízis legfőképp a német kérdés folytán állt elő és ezért a kormány első sorban ezt szeretné megoldani, ami nem jelenti, hogy a többi nemzetiségek kérdése ugyanakkor ugyanolyan módon ne nyerjen megoldást." 1. MOL - K - 64 - rés. pol. - 1938 - 75. csomó. 30
