1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
Az etnikai revízió előtérbe kerülése A kompakt magyar területeket kettévágó - s a magyar közvélemény egésze által elsősorban ezért igazságtalannak tekintett - trianoni határok revíziójának társadalmi támogatottsága kezdettől fogva éppen az etnikai szempontok figyelmen kívül hagyása miatt volt igen erős. Valószínűleg éppen ezért nem váltott ki nagyobb elégedetlenséget az a változás, amelynek során a teljes történeti magyar államterület újraegyesítése, és az integrális revíziós elképzelések erőltetése helyett az 1920-as évek végétől mind gyakrabban a magyar többségű területekre korlátozódó határkorrekciók kerültek előtérbe. így például a trianoni államhatárok fokozatos megváltoztatásának reményében üdvözölték a Rothermer-kampányt, majd a Revíziós Liga, illetve a Gömbös-kormány idején konkretizált revíziós terveket, s az ott kifejtett nemzetiségi alapú revíziós elképzeléseket. Ezekben legnagyobb súllyal éppen a kompakt határ menti magyar területek visszakövetelése, azaz a revíziós célkijelölés etnikai argumentációjának a felerősödése volt megfigyelhető.12 Az integrális és etnikai revíziós elképzeléseket a korabeli magyar külpolitikai tervezésben, döntés-előkészítésben hol egymástól csak fokozatosságukban különböző, egymást kiegészítő, esetenként viszont egymást éppenséggel kizáró célkijelölésként értelmezték. Nem véletlen persze, hogy a különböző koncepciók mindegyikében kiemelten fontos szerepet kapott a megfelelő nemzetközi, nagyhatalmi háttér biztosítása. A revíziós magyar külpolitika megfontoltabb és mérsékeltebb programadói, Teleki Pál és Bethlen István is attól függően helyezték a hangsúlyt a globális, azaz a történeti és integrális igényekre vagy a részleges, etnikai követelésekre, hogy megnyilatkozásaikkal a magyarországi vagy a külföldi közvéleményt kívánták- e befolyásolni.13 A nemzetiségi szempontok szerint elképzelt határkorrekciók mindazonáltal a hitleri kelet- és közép-európai tervek függvényében váltak 1938 nyarára elsőszámú alternatívává. Az Anschlusst követően a német diplomácia és a német hadsereg vezetése Csehszlovákia katonai lerohanásának, illetve diplomáciai eszközökkel történő fokozatos felszámolásának alternatívájával szembesült. A magyar kormány 1937-től kezdődően igyekezett tisztázni a Csehszlovákia ellen irányuló német katonai tervek Magyarországra háruló kötelezettségeit. Erre azonban maga a német kormányzat, illetve a katonai 12 Zeidler Miklós: A revíziós gondolat, i. m. 157-182. 13 Jól példázza ezt Bethlen Istvánnak a Hősök terén 1929. május 26-án az ezredéves emlékműnél elmondott beszéde, amelyben a közönséget is meglepve explicite hitet tett a „Mindent vissza!" követelés létjogosultsága mellett, amivel saját korábbi és későbbi külpolitikai álláspontját, egyebek közt az 1928. márciusi debreceni revíziós igénybejelentést is megkérdőjelezte. Kovács-Bertrand Anikó: Der ungarische Revisionismus, i. m. 218-220, 236-237. 27
