1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
vezetés, beleértve a vezérkart viszonylag kevés hajlandóságot mutatott. Nem véletlen, hogy amikor 1938 decemberében a magyar külügyminisztérium hat pontban cáfolta a német kormányzati körökben is népszerű gyanú- sítgatásokat, kiemelten foglalkozott a német-magyar katonai együttműködésben tapasztalt német elzárkózással, illetve a csehszlovák válság katonai megoldásában Magyarországnak szánt egyfajta próbanyúl-szerep komolytalanságával.14 így például a magyar vezérkar 1938 tavaszán is szembesült a folyamatosan módosuló német tervek kockázataival. Andorka Rudolf vezérkari főnökség kémelhárítással is foglalkozó 2. osztályának vezetőjeként 1938 májusában fogadta a német elhárítást vezető Canaris tengernagy megbízottját, Fruck őrnagyot, aki azt kívánta tisztázni Andorkával, hogy a szudétanémet kérdés békés megoldása, illetve Németország katonai beavatkozása esetén Magyarország milyen eszközökkel kívánja érvényesíteni saját követeléseit. Andorka látogatásról készült jelentéséből kitűnik, hogy a magyar katonai vezetés a hadsereg felkészületlensége és a kisantant részéről fenyegető támadás lehetősége miatt alapvetően a békés megoldásban volt érdekelt.15 1938 tavaszán, nyarán sokáig úgy tűnt, hogy Hitler a Zöld terv megvalósítása mellett dönt, de több tényező - pl. a brit-francia egyeztetések miatti berlini aggodalmak, a csehszlovák hadsereg és védelmi vonalak ereje, a szovjet hadba lépés kockázata, a háború kirobbantásában kezdeményező szerepet játszani hivatott Magyarország meghátrálása - hatására a német diplomácia átmenetileg megelégedett a szudétanémet többségű területek megszerzésével. A csehszlovákiai német, illetve kisebbségi ügyek átvilágítására, s egyfajta közvetítő feladatra felkért Runciman-misszió kudarca azt mutatta, hogy Prága nyugati szövetségesei a „világbéke megmentésére" hivatkozva nem fognak védelmére kelni Beneséknek.16 Ugyanakkor már az 1938. augusztus végi kiéli legfelső szintű német-magyar tárgyalásokon kiderült, hogy a németek a háborús kockázattól húzódozó Magyarországot egyre kevésbé tartják megfelelő partnernek a Csehszlovákiával szembeni katonai fellépésben. Sőt a kiéli tárgyalások előtt a német külügyminisztérium arra is felhívta a Führer figyelmét, hogy Magyarország elsietett Csehszlovákia elleni támadása a két kisantant-partner akcióját is kiválthatná. „Nem lenne számunkra nyereség olyan magyar segítség, amely új ellenfeleket szerezne nekünk" - állt az 1938. augusztus 22-i feljegyzésben.17 14 Kerekes Lajos (szerk.): Allianz Hitler-Horty-Mussolini. Dokumente zur Ungarischen Aussempolitik (1933-1944). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. 205-211. 15 Uo. 175-177. 16 A Runciman-misszió kudarcának okairól Id. pl. Vy§ny, Paul: The Runciman Mission to Czechoslovakia, 1938. Prelude to Munich. Basingstoke, Palgrave Macmillan, 2003. 295-303. 17 Ránki-Pamlényi-Tilkovszky-Juhász (szerk.): A Wilhelmstrasse és Magyarország, i. m. 286. 28
