1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Pritz Pál: Magyarország és a nagyhatalmak 1938-ban

olvasata. Ám a hitleri ajánlat visszautasításához is erő kellett. Spirituálisán a székesfehérvári mítoszba lehetett kapaszkodni, a reáliákban pedig Bled adott nagy támaszt. Ez utóbbi jelentőségét a németek is megértették.

*

Az első bécsi döntéssel Magyarország megindult azon az úton, amelyen trianoni területét 1941 áprilisáig - lépésről lépésre - közel megduplázza. Mindennek fényében vannak olyan vélemények, miszerint az integrális revízió célja ezekben az esztendőkben elvált volna a tényleges külpolitikai programtól, másként fogalmazva a hatalom akkori birtokosai távlatilag kevesebbel beérték.

A kérdés mérlegeléséhez érdemes felidézni Kozma Miklósnak, a korszak egyik fontos politikai szereplőjének, az MTI elnök-vezérigazgatójának, 1935-1936-ban Gömbös Gyula belügyminiszterének 1938. szeptember végén naplójába feljegyzett sorait: „A trianoni Magyarország ketrecébe bezárva él 9 millió magyar. Három oldalról a kisantant veszi körül, negyedik az Anschluss óta Németország. Ha a jövőben, amiben ma már senki nem kételkedik, békésen vagy vérrel visszakapjuk a magyar területeket, az magában véve csak annyit jelent, hogy egy valamivel nagyobb ketrecben, valamivel több magyar fog élni. A ruténföld ellenben azt jelenti, hogy a kisantant gyűrűjét Románia és Csehország között megszakítottuk s megvan a közös határunk Lengyelországgal. Nem is kérdés, hogy akkor is folytatnunk kell Németországgal addig folytatott baráti politikánkat, de az sem kérdés, hogy egészen más körülmények között, mint értékes ország folytathatjuk. A Ró- ma-Berlin tengely politikájának nem ellentéte, de nekünk megkönnyebbülés a Varsó-Budapest-Belgrád-Róma-i vonal."17

Kozma Miklós teljes pontossággal adta vissza a korabeli hivatalos magyar külpolitika törekvéseit és homokra épült reményeit. Kárpátalja megszerzését azért akarták elérni, hogy Berlinnel szemben komoly mozgástérhez jussanak, az elkövetkező hetek ellenben azt bizonyították be, hogy Berlin akarata ellenére egy talpalatnyi újabb földet sem szerezhetnek meg. Az önállónak gondolt magyar katonai akció megállítására november 18-án érkezett meg az első német figyelmeztető jegyzék. Hatására Budapesten - azzal az öntudattal, amely a naplóbejegyzés szerzőjének is olyannyira sajátja - mindössze a támadás időpontját halasztották némileg el. 21-én ellenben jóval élesebben fogalmazott állásfoglalást kaptak, amelyet az olaszok ugyanSzegedy-Maszák Aladár, Bede István - 1943 májusától a Külügyminisztérium új osztályvezetői - úgy érzik: szakadékba tartó kocsira ugrottak fel, s ráadásul nekik kell viselniük a felelősséget a szerencsétlenségért. - Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája, i. m. 226.

17 Ádám, i. m. 327.

19