1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Pritz Pál: Magyarország és a nagyhatalmak 1938-ban
úgy visszhangoztak. Ezért kényszeredetten visszavonták és leszerelték a felvonultatott csapatokat. Azt pedig, hogy az elgondolt Varsó-Budapest-Belgrád-Róma-vonal (tehát lényegében a horizontális tengely már évek óta a fejekben élő, hatalom- politikai erővé azonban egyáltalán nem szerveződő elképzelése) mily mértékben bizonyult alkalmatlannak a tengelytől való megkönnyebbülésre, azt majd a következő évek tragikus fejleményei fogják Budapest számára véres komolysággal megmutatni. * Ezzel már túlléptünk választott esztendőnk időhatárán. Mivel azonban - módszertani alapszabály - a történelemből vizsgálatra csak úgy metszhetünk ki kisebb darabokat, hogy mindeközben ne vesszük le tekintetünket arról a nagyobb dimenzióról, amelynek összefüggései a vizsgált szűk téma történéseinek értelmet adnak, így nézve Kozma sorait nem kétséges, hogy annak kulcsfogalma nem a magyar-lengyel közös határ, hanem a „ketrec". S mivel a ketrecből a magyar-lengyel határ révén nem sikerült kitörni, ezért kell majd 1940. decemberében a jugoszlávokkal „örökbarátsági" szerződést kötni, amivel - minden jószándékot visszájára fordítva - most már nem csupán a kitörési kísérlet mondott csődöt, de (az 1941. március végi belgrádi puccs következtében) a magyar külpolitika intézői olyan csapdába manőverezték be az országot, ahonnan a „fegyveres semlegesség" megőrzésével képtelenség volt kikeveredni. Abban a paradigmában, amelyben a két háború közötti magyar politika mozgott, bele volt kódolva az 1945-ös tragédia. Döntően az 1918-ra megérett helyzet társadalmi üzenetének elsikkasztása, a trianoni tragédia, valamint annak okán, amit 1943-ban Márai Sándor így fogalmazott meg: „Mit tanult ez a nemzet Trianonból? Semmit."18 18 Márai Sándor: Napló 1943-1944. Budapest, Helikon, 1998.110. 20