1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Pritz Pál: Magyarország és a nagyhatalmak 1938-ban

A húszas években Bethlen István romokból épített működőképes országot. A plebejus indulattól fűtötteknek, köztük a népi íróknak minden bizonnyal igazuk van abban, hogy sok vonásában mily retrográd, népellenes volt ez az építmény.14 A bethleni teljesítményt elfogulatlanul mérlegelők sem siklanak el e rendszer effajta vonásai felett. Ám ezzel együtt is elismerésre méltó teljesítmény Bethlen alkotása. S ha már romokból kellett építkezni, akkor kézenfekvő volt, hogy a székesfehérvári Nagyboldogasszony-templom romjaiból is talán érdemes dolgot lehet konstruálni. Az alkalmat erre a nagy király halálának 900. évfordulója adta. A kultusztárcát ekkortájt Szekfű Gyula Magyar történetének megírásában inaskodó15 Hóman Bálint irányította. Az újabb székesfehérvári ásatás nyomán a területen Romkert, s benne az első király emlékét idéző díszes mauzóleum létesült. Ideológiai-politikai funkciója is rögvest támadt. Míg a korábbi esztendőkben a vitézzé avatás ceremóniáját a Margitszigeten tartották, 1938. május 22-én a vitézzé avatandók a mauzóleum lépcsőjén ereszkedtek térdre a kormányzó előtt, az augusztus 20-i állami ünnepségek Székesfehérvárott zajlottak, innen indult Horthy Miklós németországi útjára. A kiéli találkozó súlya a székesfehérvári ceremóniáknál természetesen messze nagyobb volt, ám a kettő között spirituális kapcsolat létezett.

A székesfehérvári ceremóniák mítoszt sugalltak a javából, azt delejezték, hogy egyszer ismét megszületik Szent István Magyarországa. Kidben pedig, íme, megfogalmazódott a nagy ajánlat: Magyarország támadja meg Csehszlovákiát. Hitlernek minden ellenvetésre volt válasza, leginkább azt hangsúlyozta, hogy a gyenge magyar haderőnek a német rögvest a segítségére siet, a győzelem nyomán az egész Felvidék ismét Magyarországhoz kerül.

Horthy természetesen nagyon szívesen részt vett volna a gyűlölt északi szomszéd államának szétzúzásában, ám szeme előtt a herderi jóslat beteljesülésének réme lebegett. Már a Führerrel 1936 augusztusában történt találkozójához készített feljegyzésében is ott szerepel a sokuk rémálmát felidéző mondat: „Ein verlorener Krieg würde Ungarn von der Landkarte verschwinden machen."16 Ezért volt más a májusi válságnak a berlini és budapesti

14 Lásd - például - Féja

15 Németh László kifejezése. Németh, i. m.

16 Kállay Miklós későbbi miniszterelnök néhány héttel a második világháború kirobbanása előtt egy Budapesten ülésező nemzetközi kongresszus elnökeként esti gellérthegyi sétára invitálta a tanácskozás résztvevőit. A hegyről kitáruló panoráma, a sötétedésbe váltó pillanat igézetében szavaival igencsak meghökkentette az előkelő testület tagjait: - Jól nézzék meg e csodát, mert utoljára látják: a királyi Vár és körös-körül minden semmivé lesz, itt kő kövön nem marad." Aztán miniszterelnökként azzal a vízióval visakodik, hogy hamarosan magyar állam kriptáján a címerpajzsot befelé kell fordítani. - Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam. 1942-1944.1-II. köt. Budapest, 1991. II. köt. 6.

18