1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig

A szlovák külügyminisztérium már 1940-ben kidolgozta a szlovák-magyar határ módosításával kapcsolatos terveket. Ezek szerint mintegy 3606 négyzetkilométernyi területet követeltek volna vissza. A nagyobb városok közül Kassa, Losonc és Léva járt volna vissza Szlovákiának.36 A német vezetés tudomásul vette a szlovák követeléseket, de az érdemi tárgyalásokat ismételten csak a háború utáni időszakra ígérték.

*

A szlovák vezetők közül néhányan 1944-ben béketapogatózási kísérletekbe kezdtek burkolt formában. Nem a nyugattal való együttműködés megteremtésére, hanem inkább Szlovákia önálló államként való létezésének szükségességére próbálták irányítani a figyelmet, illetve a Csehszlovákia megújítására törekvő Edvard BeneS-féle propagandát próbálták tompítani. A szlovák vezetők közül Ferdinánd CatloS hadügyminiszter és Karol Sidor, Szlovákia vatikáni követe lépett a tettek mezejére és ténylegesen is próbálkoztak. Sidor 1944-ben memorandumot készített Szlovákia jövőjével kapcsolatban, illetve tárgyalásokat is folytatott az angolszász hatalmakkal, eredménytelenül.37 Cat- loá a katonai átállást tervezte a szovjetek oldalára, amit úgy gondolt kivitelezni, hogy a Lengyelország felőli frontot megnyitná. Tervét úgy folytatta volna, hogy a Szlovákia keleti részén tartózkodó német erőket megkerülték volna és bekerítenék a szovjetekkel közösen, majd a magyar egységek ellen vonultak volna Kassánál. Catlos azt is tervezte, hogy mivel Szlovákia átáll a Szovjetunió oldalára, azonnal hadba lép Magyarország ellen. Ettől azt remélte, hogy a korábban elvesztett területeket is visszaszerezheti és ebben a Szovjetunió is támogatni fogja. CatloS elképzelései nem váltak valóra, mert 1944 augusztusában kitört a szlovák nemzeti felkelés. Catloá később eljutott a felkelők területére, de ott letartóztatták őt és fogolyként Moszkvába szállították. A többi szlovák vezető a kivárás és a német orientáció híve volt. Tiso az angolszász hatalmak 1944 július 6-i normandiai partraszállása után továbbra is kitartott a németek szövetségében. „Csak dolgozzatok nyugodtan továbbra is" adta irányelvül kormánya tagjainak és a közigazgatás vezetőinek. Ehhez azt is hozzátette, hogy Szlovákiának fegyelmezetten ki kell várnia a háború végső fázisát „ha a hadsereg és a lakosság is fegyelmezett marad, ez esetben a győztesek is kénytelenek elfogadni a szlovák álláspontot"38 - ez alatt azt értette, hogy Szlovákia önálló státusza tovább élhet.

36 Lipták, Lubomír: Mad'arsko v politike Slovenského Státu v rokoch 1939-43. Histo- ricky casopis, 1967,1. sz. 30.

37 Karol Sidor béketapogatózási tevékenységét lásd: Petruf, Pavol - Segeá, Duáan: Memorandum Karola Sidora Slovenská otázka z júna 1943. Historicky casopis. 2005.1. sz. 123-150.

38 Medricky, Gejza: Minister spominá. Bratislava, Litera, 1993. 273.

163