1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig

kel. A pozsonyi kormány a nemzetközi előnyök, illetve gazdasági hozadékiak szempontjából nagyra értékelte ezeket a kapcsolatokat, mivel a Szovjetunió legalább részben kompenzálhatta a nyugati veszteségeket. Nyugat-Eu- rópától ugyanis abban az időben a szlovákok már semmilyen jelentősebb gazdasági együttműködésre nem számíthattak, még kevésbé stabil politikai kapcsolatokra. A szlovák politikai körök, akárcsak a szlovák közvélemény, túlzottan felértékelte, és óriási várakozással fogadta a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatfelvétel tényét. Jozef Tiso szerint a németek és az oroszok közötti szerződés annak záloga, hogy a „germánok és szlávok közötti együttműködés megvalósulhat Európában", és szerinte ennek már régen meg kellett volna történnie.30 Jozef Tiso az együttműködést a két nemzet jövőjének szempontjából is döntő lépésként értékelte. Ján Spisiak követ nagy örömmel üdvözölte a szovjet diplomáciai képviselet újbóli megnyitását Budapesten. Állítása szerint a magyar külügyminisztériumban azóta egész más hangnemben beszéltek vele. Benyomása szerint a magyarok felértékelték a szlovákokat, mint szláv országot, amelyet a Szovjetunió is támogat.

Durcansky abból indult ki, hogy mivel az első bécsi döntésnél, Olaszország töltötte be a segédhatalmi pozíciót, az újabb területi rendezésnél a Szovjetunió veheti majd azt át. Durcansky bízott abban, hogy a Szovjetunió, mint szláv nagyhatalom, megsegíti és támogatja majd Szlovákia területi követeléseit. A szlovák külügyminiszter a Szovjetunió felé irányuló barátkozá- sát a németekkel szembeni védelemre kívánta felhasználni. Hitler a szlovákok és szovjetek között kialakult barátkozást nem nézhette tétlenül és 1940. július 27-én Tisót és a szlovák kormány fontosabb tagjait Salzburgba rendelte.31 Elérte, hogy Durcansky leváltsák, akinek fő bűnéül pánszlávizmusát említette és azt, hogy túlságosan jó viszonyban van a pozsonyi szovjet követtel. Tiso Salzburgban átadott Hitlernek egy memorandumot térképekkel illusztrálva, amely a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét tárgyalta, különösen az elmagyarosodás tüneteire rámutatva, párhuzamosan a magyarországi német kisebbségekre vonatkozó adatokkal. A memorandum hat zárt területet emelt ki, melyek a következők voltak: 1, Verebély-Surány 2, Losonc 3, Jolsva 4, Kassa 5, a Sátoraljaújhelytől északra fekvő terület 6, az egész szobránci kerület32 A memorandum utószava hangsúlyozta, hogy a békét Közép-Európában csak a népi elv alapján megállapított igazságos határok biztosíthatják. Szlovákia ezen elv megvalósítására törekedett és célját úgy szándékozott elérni, hogy a szlovák anyaországhoz csatolta volna a külföldre szakadt területeken élő szlovákokat. Azokon az országrészeken, ahol a lakosság túlzottan vegyes etnikumú volt, lakosságcserét alkalmazná30 Slovak, 1939. október 3.1.

31 Kamenec, i. m. 89.

32 MOL, KÜM, K-63. 459. cs. 163/1940. pol. számú jelentés. (1940. július 29.)

160