1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig

nak Magyarország és Szlovákia között. A szlovák vezetés szerint a Magyar- országon élő szlovákok száma túl magas ahhoz, hogy a szlovák állam le tudjon róluk mondani, ezért kénytelenek a revízió útjára lépni. Hitler a tárgyalások során a szlovák állam szabadságát és szuverenitását megerősítette, de területi revíziót nem ígért, azonban nem is vetette el azt, és a háború utáni rendezésre hagyta.

*

1941. június 23-án a berlini szlovák követség olyan információt szivárogtatott ki, amely szerint Szlovákia királysággá alakulna át. A trónra a Szász- Coburg-Gotha házból származó Cyrillt, Preszlav hercegét, a bolgár király öccsét hívták volna meg. A berlini szlovák követség úgy tüntette fel, mintha az értesülést a német külügyminisztériumból szerezték volna. A dolog hátterében az állt, hogy Jozef Tiso és Vojtech Tuka miniszterelnök-külügyminiszter a szlovákiai Murányban, majd Pozsonyban is találkozott és tárgyalásokat folytatott I. Ferdinánd volt bolgár királlyal és fiával, a Bulgáriában akkor uralkodó III. Borisszái, a szlovák királyság létrehozásáról. A találkozókra május 30-án illetve június 19-én került sor.33 Mivel 1940-re Szlovákia teljes mértékben német befolyás (függőség) alá került, ez természetszerűen külpolitikai elkötelezettséggel járt. Elképzelhető, hogy a szlovák politika távlatilag a tengelyen belüli nyitásnak szánt volna egy ilyen lépést - esetleg az „önállósodás" iránti igény óvatos jelei is felmerülhettek. Utólag még az is elképzelhető, a szlovák vezetés szeme előtt az lebegett, hogy a szlovák királyság biztosabb közjogi támpont lenne az ország számára Magyarországgal és Németországgal szemben, sőt a későbbiek folyamán bekövetkező általános területi rendezésnél is hatásosabban érvelhet majd korábbi területeik visszaszerzése érdekében. Ráadásul így a Szent-István-i állameszme tanait és követeléseit sem lehetett volna velük szemben érvényesíteni. Németország nagyhatalmi érdekei azonban megakadályozták Szlovákia királysággá alakulását, amelynek megvalósulása esetén sem lett volna hosszú jövője.

*

Durcansky bukása után a szlovák vezetés felismerte, hogy a közeljövőben nem várhatja a németektől, az első bécsi döntés határainak megmásítását. A Szovjetunió elleni háborúban a szlovák vezetés ismét lehetőséget látott arra, hogy a németeknek tett katonai jószolgálatok fejében, területi kompenzációt kaphatnak - természetesen ezek magyar területeket érintettek. A szlovák külpolitika Magyarország irányába kifejtett politikája kimerült a reciproci33 Slovak, 1941. május 31 és június 21-i számaiban megjelent cikkei írnak erről.

161