1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig
linben területi vitáik ügyében a háború befejezésével ígértek megoldást, ezzel is jelezve, hogy az elbírálás a kérvényezők politikai és katonai érdeme szerint történik majd. Szlovákia politikai vezetése körében elterjedt a hír, hogy Hitler jóindulatát a területi kérdések vonatkozásában meg kell szolgálni. így 1939 szeptemberében, amikor Szlovákia részt vett a németek oldalán Lengyelország elfoglalásában, akkor a szlovák vezetés azt gondolta, hogy a korábbi függő helyzetből, szövetségesi pozícióba léphet elő a németeknél. Szlovákia nem pusztán a német hadsereg stratégiai felvonulási területe lett Lengyelország lerohanásában, hanem az egyetlen ország is, amely már 1939 szeptemberében csatlakozott a hadjárathoz. Szabó György, pozsonyi magyar követ erről írt beszámolójában kifejtette, hogy Szlovákiában a lengyel- országi hadjárat után az a hiedelem járta, hogy Hitler hálából a szlovák csapatok lengyelországi részvételéért visszaadja nekik a déli területeiket, valamint Kassa városát. A pozsonyi magyar követ szerint ez a tévhit abból eredt, hogy Hitler Tisohoz köszönő táviratot intézett, amelyben háláját fejezte ki a Lengyelország elleni hadjáratban való segítségért. Ez a távirat reményekkel töltötte el a szlovákokat. Alexander Mach, a szlovák kormány propagandafőnöke, 1939. szeptember 21-én Zakopanéban az egyik szlovák helyőrséget meglátogatva, ezeket a szavakat mondta: „Szlovákia soha nem akart idegent magának és most sem kér ilyet, ami azonban az övé azt mindig és mindenütt el fogja venni".27 A nagy remények nem teljesültek ugyan, de Szlovákia határait a korábban Lengyelország által elvett szlovák kisebbségi területekkel és néhány lengyel faluval azért megtoldották jutalomként a győztes hadjáratban való részvételért. Ferdinánd Duréansky Szlovákia külügyminisztere abban reménykedett, hogy a győztes hadjárat következtében nagyobb mozgásteret és függetlenebb politikát folytathatnának a németek mellett. Ennek első lépése az volt, hogy 1939-ben Szlovákia diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval. Tiso egyik rokonát Frano Tisót küldte Moszkvába követnek, hogy ezzel is jelezzék a kétoldalú viszony fontosságát.28 Durcansky Moszkva támogatását arra kívánta felhasználni, hogy erősítse a nemzetközi helyzetét Szlovákia függetlenségének elismertetésében.29 A szovjetek és a németek támogatását maga mögött remélve, a szlovák sajtó magyarellenes kampányba kezdett 1939 végén. A „Slovák" arról írt, hogy békés revíziót akarnak Magyarországgal szemben. A szlovák vezetés látva a Molotov-Ribbentrop paktum megkötése után a németek és a szovjetek ba- rátkozását, abban kezdtek reménykedni, hogy mindkét hatalmat megnyerve esetleg ők is felléphetnek a magyarokkal szemben területi követeléseik27 Magyarországos Levéltár (MÓL), Külügyminisztérium (KÜM). K-63.1939/65. 456. cs. 35/pol. 1939 szám alatt. Pozsonyi magyar követség jelentése. 1939. október. 2. 28 Kamenec, Ivan: Trauma. Solymár, Aura, 1993. 61. 29 Cierna-Lantayová, Dagmar: PoMady na vychod. Bratislava, Veda, 2002. 90. 159
