1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig
1939. március 23. és 28. között Magyarország és Szlovákia között határ- konfliktus bontakozott ki, amely bombázásokká és fegyveres összecsapásokká terebélyesedett és „kis háborúként" vált ismertté a szakirodalomban.26 Ennek következtében Magyarországhoz került mintegy 20 kilométer mélységű és 60 kilométer hosszúságú szakasz a Szlovákia és az akkor már Magyarországhoz tartozó Kárpátalja közti határszakaszon. A szlovák nacionalista politikai körök ideológiai fegyverként használhatták fel a magyar támadást, melynek következtében a két állam viszonyában a kölcsönös ellenszenven és a reciprocitáson alapuló sérelmi politika elvei érvényesültek. A magyar politikai vezetés azon elképzelése, hogy idővel Szlovákia esetleg Magyarországhoz csatlakozik, ekkor még nem került le teljesen a napirendről. A csatlakozással kapcsolatos magyar utalásokra Durcansky szlovák külügyminiszter adott választ, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák nemzet nem hajlandó politikai és nemzeti öngyilkosságot elkövetni azzal, hogy a Szent- István-i koronához csatlakozik. Véleménye szerint ez az elmélet elavulttá vált és nem vezethet célhoz. A magyar politika által hirdetett Szent István-i állameszmével reciprocitási alapon a Nagy-Szlovákia és a Nagy-Morva Birodalom elméletét állították szembe. Ennek értelmében Nagy-Szlovákia területébe beletartoznának a bécsi döntéssel elcsatolt, valamint a Morvaországban élő szlovákok által lakott területek is. Az így létrejövő területről kitelepítenék a zsidókat, a magyarokat, a cseheket és a cigányokat. Hazatelepítenék az Amerikában élő szlovákokat, így egy olyan, számbelileg erős, nemzetileg egységes szlovák tömb alakulhatna ki, amely ellen tudna állni mind a cseh, mind pedig a magyar hatalmi törekvéseknek. Az ezeréves múltra és a kultúrfölényt hangoztató magyar propagandára is megszületett a válasz. A szlovák verzió szerint Pribina birodalmában már magas fokú kultúra honolt, amikor a barbár magyarok még Ázsia pusztáin nyereg alatt puhították a húst. „Mit kérkednek mindig Szent Istvánnal, sokkal nagyobb volt nála Cyrill és Metód" - hangoztatta a szlovák propaganda. Egyes hivatalos szlovák politikai személyek Vácot, Esztergomot, Miskolcot és Veszprémet is visszakövetelték. A Szlovák Köztársaság külpolitikájában Németország után Magyarország foglalta el a legfontosabb helyet. A két ország kapcsolatai feszültséggel voltak telítve, a kisebbségi kérdés és a reciprocitás valamint a bécsi döntés által kialakult határ miatt. Mindkét állam szemmel tartotta egymást, és gyakran fordultak Németországhoz problémáik megoldása ügyében. Ber26 A kérdéshez lásd: Janek István: Az elfelejtett háború. Történelmi Szemle, 2001, 3-4. sz. 299-313. Deák, Ladislav: Malá vojna. Bratislava, Slovakia Plus, 1993. Cséfalvay, FrantiSek: Zaciatok mad'arsko-slovenského ozbrojeného konfliktu v marci 1939. In Pékár, Martin - Pavlovié, Richard (ed.): Slovensko medzi 14. marcom 1939 a salz- burskymi rokovaniami. Presov, Universum, 2007. 241-250. 158
