1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig

ellenőrzésük alá vonják, s a belpolitika színpadán zajló eseményekbe is beavatkozzanak. Érdekes adalék, hogy Jozef Tiso a védelmi szerződést másképp fogta fel. Ő úgy gondolta, ez egy lehetőség arra, hogy a legszorosabb együttműködést valósítsák meg Németországgal, és ez a szövetség segítséget nyújt Szlovákia talpra állításához. Tiso úgy okoskodott, hogy a szlovákoknak van 25 évre elegendő idejük a szabad fejlődéshez és ahhoz, hogy önként elérjenek, arra a szintre, hogy idegen segítség nélkül is meg tudják magukat védeni.22

Ferdinand Durcansky szlovák külügyminiszter első lépése a március 14- én kelt 1/1939. sz. rendelet kiadása volt, melyben hivatalosan bejelentette a szlovák állam kikiáltását és kifejezte azt az óhaját, hogy az új államot nemzetközi jogi értelemben a többi államok is ismerjék el és erről tájékoztassák kormányát. A jegyzéket 45 állam külügyminisztériumának küldték meg.23 A Szlovák Köztársaság ezzel egyidejűleg bejelentette a szlovák vámterület önállóságát, és magára vállalta a Cseh-szlovák Köztársaság nemzetközi gazdaságpolitikai szerződéseiből fakadó kötelezettségeit. A címzettek közül né- hányan azonnal reagáltak a Durcansky-jegyzékben megfogalmazott kérésre. Más államok viszont egy ideig hezitáltak vagy egyszerűen tudomást sem vettek arról. A Szlovák Köztársaságot a jelentősebb európai államok már 1939-1940 folyamán elismerték. A későbbiekben 1942-ben elismerte a vichy- i Franciaország, 1943-ban pedig Burma és Thaiföld is. Az Amerikai Egyesült Államok viszont egyáltalán nem ismerte el. A német hódítások következtében a későbbiekben az elismerő országok száma is megfogyatkozott, mivel vagy elvesztették önállóságukat vagy az angolszász hatalmak mellé álltak.

Szlovákia külpolitikai helyzete eleinte labilis volt.24 Budapest, Varsó és Berlin 1939. március 14. után is hatalmi és befolyási övezetének tekintette ezt a területet. A magyar kormány ugyan elsőként ismerte el a szlovák államot és a pozsonyi konzulátusát is azonnal követségi rangra emelte, ám az új helyzetet nem tartotta véglegesnek, mert Szlovákia továbbra is geopolitikai érdekeinek tárgya maradt.25 1939-ben ezt a magyar állam nem csak történelmi indokokkal támasztotta alá, hanem azzal a szándékkal, hogy a határ legyen közös Lengyelországgal. Ez ugyanis lehetővé tette volna Magyarország számára, hogy a jövőbeni német nyomásnak jobban ellenálljon, illetve növelné Magyarország súlyát Közép-Európában, amit az olaszok is támogatnának. Ez utóbbi tényt a szlovák politika állandó veszélyként tartotta számon, s a németeknél igyekeztek ezt ellensúlyozni.

22 Slovak, 1939. május 2.1.

23 SNA, f. MZV, k. 112. valamint Slovenská politika, 1939. március 16.

24 Cambel, Samuel (szerk.): Dejiny Slovenská. V. (1938-1945). Bratislava, Veda, 1985. 354.

25 Deák, Ladislav: Hra o Slovensko. Slovensko v politike Mad'arska a Pol'ska v rokoch 1933-39. Bratislava, Veda, 1991.150.

157