1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig

erősödjön a hevesen németbarát szlovákokkal szemben. Esterházy János az ítélet kihirdetése után mélyen meghatva a könnyeit törölgette. Tiso pedig a következőket mondta: „Mindent elvesztettünk. Népünk bár nem saját hibájából, de áldozattá vált. Tudtunk nélkül, tehát ellenünk döntöttek. Nincs mit tenni csak fejet hajtani és dolgozni. De senki sem akadályozhatja meg nekünk, hogy az egész világ előtt kijelentsük, a szlovák nemzet tragikus sérelmet szenvedett el."18 Magyarország az olasz fellépésnek köszönhette Kassa, Munkács és Ungvár városát, Ribbentrop azonban a végsőkig kitartott Pozsony és Nyitra szlovák fennhatósága alatt, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy a Szlovák Állam létesítésének gondolta már ekkor szerepelt a német diplomácia célkitűzései között.19 A magyar delegáció 1938. november 2-án különvonattal indult vissza Budapestre. Hegyeshalomtól kezdve minden állomáson, ujjongó tömeg üdvözölte őket.

*

1939. március 14-én a szlovákok Tiso vezetésével kikiáltották az önálló Szlovákiát, ezzel formailag is felbomlott a Cseh-szlovák Köztársaság. Hitler Németországban a 14-éről 15-re virradó éjszaka kikényszeríttette Emil Hácha elnök beleegyezését, hogy a német hadsereg megszállja Csehországot, s ezt követően megalakult a Cseh-Morva Protektorátus. Szlovákiának három szomszédja volt: Németország, Magyarország és (1939 szeptemberéig) Lengyelország. Az ország vezetői eleinte azt az illúziót próbálták kelteni polgáraikban, hogy Szlovákia a semleges Svájchoz hasonló szerepet tölthet be Németország, Magyarország és Lengyelország között. A valóság azonban más volt: Szlovákia megalakulása után szinte azonnal elvesztette függetlenségét. 1939. március 23-án Németországgal védelmi szerződést („Schutzvertrag")20 írt alá, amelyben a Német Birodalom 25 évre biztosította Szlovákia éves függetlenségét, Szlovákia pedig kötelezte magát, hogy külpolitikáját a német kormánnyal szoros együttműködésben, katonai erejének szervezését pedig a német véderővel közösen valósítja meg, ezenfelül beleegyezését adta a „Schutzzone" létesítésébe.21 Emellett a németek a szerződés révén lehetőséget kaptak arra, hogy a szlovák állam gazdasági életét fokozatosan

18 Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz. Martin, Matica Slovenská. 1997. 34.

19 Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Debrecen, Csokonai, 1998.196.

20 A szerződés szövegét lásd: Harsányi Iván-Jemnitz János-Székely Gábor (szerk.): München 1938. Budapest, Kossuth, 1988.195-196.

21 A Schutzzone területe a Cseh-Morva Protektorátus határai előtt, a lengyel határtól egészen a korábbi osztrák határig 30-40 kilométeres sávban húzódott végig Szlovákia területén. Ezen a területen csak német helyőrségek települhettek, és a németek szabadon építhettek erődítményeket.

156