1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Janek István: A szlovák vezetés külpolitikai törekvései a komáromi tárgyalásoktól 1945-ig

bér 13-án eredmény nélkül zárultak le, mivel a Jozef Tiso vezette cseh-szlo- vák küldöttség nem volt hajlandó „kielégíteni" a magyar területi igényeket. A cseh-szlovák delegációt nem lepte meg túlzottan a magyar bejelentés, melyet határozott megkönnyebbüléssel vettek tudomásul bízva a németek segítségében. A szlovákok optimizmusát Durcansky németországi látogatásán tapasztaltak támasztották alá, amely szerint a németek mögöttük állnak és segíthetnek nekik.

A komáromi tárgyalások eredménytelenségének két fő oka volt. Elsősorban eltérőek voltak a statisztikai adatok, amelyeket használtak, illetve elismertek. A magyar fél az 1910-es kimutatásokat használta, míg a cseh-szlovák delegáció az 1930-as számadatokat ismerte el. Másodsorban pedig a csehek stratégiai és gazdasági érveket vonultattak fel, míg a magyarok etnikaiakat.

Joachim von Ribbentrop 1938. október 19-én fogadta Tisót és Durcansky t,13 akik egyhangúan a magyar követelések ellen nyilatkoztak, és az 1910- es népszámlálási adatokat hamisnak kiáltották ki.14 Egyúttal hangsúlyozták Kassa városának életbevágó szerepét, melyet, mint közlekedési csomópont tölt be. A népszavazást elvetették Szlovákia területén, mivel attól tartottak, hogy az a magyar mesterkedések miatt hamis és kedvezőtlen képet adna a szlovákok számára. Tiso azt állította, hogy a magyarok összefognak a kommunistákkal és zsidókkal. Ezért eleve elleneztek minden népszavazást. Ribbentrop rokonszenvét fejezte ki a szlovákok irányába, de egyúttal a megértés szükségességét is hangsúlyozta a magyarok jogos követelései iránt. ígéretet tett arra, hogy Kassát, Munkácsot és Ungvári megmenti a szlovákok számára.15 A magyar kormány az 1938. október 24-i jegyzékében16 népszavazást követelt a vitatott területeken, s kijelentette, hogy ha erre nem kerül sor, akkor a müncheni egyezményt aláíró négy nagyhatalom döntőbíráskodását fogja kérni. Két nap múlva a prágai kormány elfogadta a német és olasz kormány bíráskodását. Anglia és Franciaország érdektelenséget mutatott az ügy iránt. A magyar és a csehszlovák kormány október 28-29-én felkérte Németországot és Olaszországot ítéletük meghozatalára.17 A magyarok az olaszokban, míg Tisóék a németekben bíztak. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere palotában a német-olasz vegyes bizottság jelölte ki az új határt. Olaszország főleg abban volt érdekelt, hogy a Közép-Duna medencében ne csak Németország nagyhatalmi érdekei érvényesüljenek. Olaszországnak fontos volt, hogy a szövetségesként számon tartott Magyarország

13 Deák, Ladislav: Viedenská Arbitráz. Dokumenty I. Martin, Matica Slovenská. 2002. 99. dokumentum 159. A szlovák politikusok találkozását Ribbentroppal Ferdinánd Chvalkovsky külügyminiszter eszközölte ki. Lásd még: ADAP, Ser. D. IV., 75.

14 ADAP, Ser. D. IV., 79-83.

15 Slovensky národny archív (továbbiakban: SNA), f. Národny súd, k. 43. 6/46-II/I-2.

16 DIMK. II. 580. irata 847-849.

17 AMZV, f. Právní sekce, k. 58. Lásd még: DIMK II, 868-869.

155