1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
gazdasági nacionalizmus politikai, nemzetiségi és szociális feszültségeket gerjesztett, illetve nyílt támadást intézett a magyar és német gazdasági pozíciók ellen. A pénzügyi és bankpolitika, valamint a banktörvények és a centralizáció a nemzetállam megalapozásának szolgálatában álltak. A szlovákiai bank- rendszer racionalizálásában a bankkoncentrációnak volt kiemelkedő szerepe. A magyar ügyviteli nyelvet (is) használó pénzintézetek az államilag és politikailag támogatott szlovák bankokkal szemben és a cseh intézetek mind erőteljesebb expanziója miatt elveszítették pozícióikat és fiókhálózatuk is visszaszorult. Földrajzi környezetük kedvezőtlen volt: a perifériális déli határvidéken a nagyobb kereskedelmi központoktól távolabb helyezkedtek el, és a lakosság elszegényedése következtében korlátozott tőkefelhalmozást valósíthattak meg. A csehszlovák bankrendszeren belül a magyar pénzintézetek több ok, például a versenyképtelen kisbank-típus öröklődése, az agrárháttér, a beszűkült helyi piacok miatt is elhanyagolható pénzügyi súllyal rendelkeztek. A legjelentősebb magyar bankok közé a Pozsonyi I. Takarékbank, a Dunabank és a Bars Megyei Népbank tartozott. Ezek az intézetek a válságba került vidéki magyar kisbankokat szanálták, amellyel a szlovákiai bankrendszer konszolidációját és koncentrációját segítették elő. A Pozsonyi I. Takarékbank a nem szlovák intézetekkel szemben megnyilvánuló kedvezőtlen pénzügyi politika ellenére érdekkörébe vont néhány vidéki magyar intézetet - a Komáromi I. Hitelintézetet, az Első Vág- sellyei Takarékbankot, a Lévai I. Bankot, a Rimaszombati Takarékbankot, a Tornaijai Hitelintézetet -, és affiliálta őket. Az első bécsi döntés következtében kialakult új gazdaságföldrajzi térben, Szlovákiában, illetve a Magyarországhoz került területeken vizsgáljuk meg a bankszektorokat. Pénzintézetek a „visszatért" területeken A Magyarországhoz csatolt területeken található pénzintézetek 1918 után immár másodszor ismét egy új szervezeti változással szembesültek, és egy központosító gazdaságpolitikai folyamat tárgyaivá váltak. A kormányzat az 1938 novemberétől 1939 közepéig terjedő időszakban reintegráló célzatú valuta-, illetve pénzügypolitikai lépések sorozatát valósította meg (pénzreform, a fizetési forgalom szabályozása, a hitelnyújtás korlátozása, a kereskedelmi és hiteljog bevezetése stb.). A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ végezte a bankfelügyeletet és biztosították a pénzügyi konszolidáció technikai-adminisztratív hátterét. Magyarországhoz 1938-ban 15 korábban szlovákiai magyar pénzintézet került, melyek közül 7 nem volt önálló, ezek affiliált intézetek voltak. Ezek a pénzintézetek fiókhálózatuk szinte teljes átszervezésére kényszerültek. Ezen kisintézetek közül a Pozsonyi I. Takarékbank érdekeltségi körében, immár a 142
