1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
határ túloldalán, 5-öt találhatunk. 1939-től két folyamatot mutathatunk ki ezeken a területeken: egyrészt a szlovák fiókok átvételére és felszámolására került sor, ugyanakkor elhúzódó szlovák-magyar tárgyalások és érdekharcok folytak a tőkeátvételek és az elszámolások tárgyában, másrészt a budapesti nagybankok, főleg a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank építették ki fiókhálózataikat, illetve ipari és mezőgazdasági érdekeltségeket szereztek. Az említett kisbankok tőkéje számottevően nem növelte a magyar bankrendszer intézeteinek összes tőkéjét, csak 3%-os növekedést regisztrálhatunk, és a takarékbetétek is csak 4,5%-kai növekedtek.4 A szlovák gazdaság a harmadik birodalom patronátnsa alatt A szlovák bankrendszer 1939. március 14. után egy más minőségű és érdekeltségű nemzetgazdasági keretben jelent meg. Az 1938-1939-es politikai események a bankügyben is vízválasztók voltak: az első csehszlovák köztársaság alatt kiépült bankstruktúra elemeire bomlott és a német tőkebefolyás, melyet az 1939. március 23. német-szlovák egyezmény tett nyilvánvalóvá, meghatározó lett. Szlovákia nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is Németország szatellitje, bábállamként annak kiszolgáltatottjává vált.5 4 A felvidéki területek gazdasági betagolódására Demeter Gábor-Radics Zsolt: A Dél- Felvidék gazdasági reintegrációjának gazdasági és társadalomföldrajzi vonatkozásai. Limes, 2007, 2. szám, 65-82. A Magyarországhoz csatolt régiók gazdaságával és a földreformmal több munkájában foglalkozott Tilkovszky Lóránt: A csehszlovák földreform magyar revíziója az első bécsi döntéssel átcsatolt területen (1938-1945). Agrártörténeti Szemle, 1964,1-2. szám, 114-142. Uő.: Az első bécsi döntés gazdasági és szociális következményei a Magyarországhoz átcsatolt területeken. Történelmi Szemle, 1964,1. szám, 87-111. Uő.: Juzné Slovensko v rokoch 1938-1945. Bratislava, Vy- davatel'stvo Slovenskej akadémie vied, 1972. A magyarországi bankrendszerre Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története. Budapest, Gondolat, 1996. 101- 102. A pénzintézeteknek a határváltozás által előidézett problémáira Gaucsík István: Bankstratégiák a dél-felvidéki területeken, Limes, 2007, 2. sz. 83-97. 5 Lipták, Lubomír: Ovládnutie slovenského priemyslu nemeckym kapitálom 1939-1945. Vydavatel'stvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava, 1960; Tönsmeyer, Tatjana: Das dritte Reich und Slowakei 1939-1945. Politischer Alltag zwischen Kooperation und Eigensinn. Paderborn, Ferdinand Schöningh Verlag, 2003; Hoensch, Jörg Konrad: Základné crty ríáskonemeckej politiky voci Slovensku pred „Salzburgom" (marec 1939—júl 1940). In Historik v case a priestore. Bratislava, Veda, 2000. 225-252. A Tiso- féle Szlovákia történetének legújabb feldolgozására Lackó, Martin: Slovenská republika 1939-1945. Bratislava, Perfekt-ÚPN, 2008. Szlovákia geopolitikai helyzetére lásd Miciniak, Pavel: Geopolitické postavenie Slovenská v rokoch 1939-1941. Poli- tické vedy, 2003, 6. sz. 7-30. A szlovák gazdaságnak, mint peremgazdaságnak Magyarországra való ráutaltságát hangsúlyozta Jócsik Lajos, aki Szlovákia egyoldalú 143
