1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után

iránt, mert szolgálatuk java része nem békés, csendes, nyugodt évekre esik, hanem olyan időkre, amelyekben viharok rázták meg az államok alapjait is, sőt államokat a viharok el is söpörtek, azonban a mi intézetünk állta a viharokat, soha egy pillanatra meg nem rendült, ha voltak is nehézségei, leküzdötte azokat. (...) Bízom benne, hogy így lesz a jövőben is és ezzel a bizalommal váltok kézszorítást a távozókkal és jubilánsokkal. De nem búcsúzom egyiktől sem, mert hinni akarom, hogy sok évtizedes együttes munka a baráti összetartásban fog folytatódni az itteni magyarság legújabb nagyon fontos bástyája a Pozsonyi I. Takarékbank érdekében és javában."2

Ennyi az idézet. De tényleg így volt? A bankvezéreknek volt okuk az ünnepségre? A bank 1938 után nemzetszolgálati jellegű feladatokat is felvállalt? Kisebbségi magyar tőkeközpontként működött a Tiso-féle szlovák államban? És miért éppen 1941-ben került az intézet élére Esterházy? Az elnöki beszéd lényeges elemét képezi az önálló üzleti stratégiákat megvalósító hitelintézet képe is. Ez az üzenet a valóságot tükrözte vissza? Vagy a pénzintézet egészen más pozíciókkal és pénzügyi szolgáltatói funkciókkal rendelkezett az első bécsi döntés után újraformálódó szlovák bankrendszerben? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.

Mielőtt a pozsonyi intézet 1938 utáni helyzetének bemutatására rátérnék, először röviden vázolnám a két világháború közötti csehszlovák bankrendszer legfontosabb jellemzőit. Kitérnék a magyar ügyviteli nyelvet használó intézetekre is, és ezután az új gazdasági tereket kialakító első bécsi döntés okozta bank- és pénzügyi változásokat szemléltetném, elsősorban a szlovákiai kontextust vizsgálva.

Magyar ügyviteli nyelvű pénzintézetek Csehszlovákiában3

1919 után a csehországi és szlovákiai hitelszervezeti rendszerben nagy horderejű változások történtek. A monarchia munkamegosztási rendszerének szétesésével és felbomlásának súlyos következményeivel a bankszférában is számolni kellett, emellett a gazdasági válság hatásait sem lehetett kivédeni. Belföldön a cseh és szlovák nemzetállam-építés szolgálatában álló többségi

2 Archív Národnej banky Slovenska (továbbiakban ANbS), Bratislavská I. sporivá banka (továbbiakban BIsb), Kniha zápisníc, inv. ő. 15, Jegyzőkönyv Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1939-1945, 1941. október 28. jegyzőkönyvhöz csatolt irat.

3 A szlovákiai bankrendszer és a magyar ügyviteli nyelvű intézetek helyzetének összefoglalására lásd Gaucsík István: A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918-1938. Dokumentumok. Pozsony, Kalligram 2008. 47-62. A korszakkal foglalkozó szlovák pénzügy-, illetve banktörténeti szintézisre Horváth, Stefan-Valach, Ján: Penazníctvo na Slovensku 1918-1945. Bratislava, Alfa, Vydava- tcTstvo technickej a ekonomickej literatúry, 1978.

141