1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

nappal később, 1939. június 27-én a fővárosi járási hivatal képviselői újra próbálkoztak - ezúttal a Somorjai Főszolgabírói Hivatallal, - a kishatárfor- galomról folytatott tárgyalások folytatásával, csakhogy a főszolgabíró abban az időben nem tartózkodott a városban.45 Az ilyen, valószínűleg szándékos obstrukciók leginkább a civil lakosságnak ártottak, és nem csak Pozsony közvetlen környékén, de a távolabbi határszakaszokon is.

A lakosságnak a kishatárforgalom keretein belüli átkelésével kapcsolatban, az említett tárgyalások ellenére, a szlovák és a magyar oldalon számos adminisztratív és személyi gond keletkezett, amelyeket az alábbi példák is igazolnak. Közép-szlovákiai munkások és bányászok tucatjainak volt lehetősége a magyar határövezet ipari- és bányaüzemeiben dolgozni. Sokukat azonban már 1939 januárjától (majd fokozatosan egész évben) gátolták a magyarországi munkavégzésben, konkrétan egy fegyvergyárról és egy állami bányáról volt szó a Rozsnyó melletti Sajóházán. A munkásokat és a bányászokat formálisan nem bocsátották el munkahelyükről, de a magyar határőrség jegyzékei alapján nem engedték be őket Magyarországra, annak ellenére, hogy igazolványaik rendben voltak. A határőrségnek ugyanis nyilvántartása volt, amely alapján feltartóztatta a gárdistákat és a magyar szervek látókörébe került szlovákokat. A szlovák belügyminisztérium 1940. január 25-én kérte fel a külügyi tárcát, hogy diplomácia úton lépjen közbe, hogy a hasonló esetek ne ismétlődjenek.46

jei. A somorjai főszolgabíró utólagosan elnézést kért, hogy elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, így a járási parancsnok megállapíthatta, hogy a diplomáciai közbeavatkozás nem szükséges. ŐA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava- vidiek, k. 25, é. 847/1939 prez.

45 ŐA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, é. 847/1939 prez.

46 A nagyveszverési körzeti jegyző szerint az egyik ok az volt, hogy a munkások politikailag nem voltak megbízhatóak Magyarország számára, a m§sik pedig a magyarok csoportos kiutasítása Pozsony környékéről. SNA, f. MV, k. 715, é. 2169/ 1940 adm. A magyar határőrök durva fellépése a gárdistákkal szemben, akik magyar területre akartak menni, észrevehető a következő példákon is. A bazini csendőrőrs, 1938. december 14-én három bazini gárdista elfogását jelentette, kiket a magyar katonák tartóztattak le a szentmártoni erdészlakban. A gárdisták, 1938. november 18-án állítólag véletlenül átkerékpároztak a határon. Csak egyhetes, többszöri kihallgatás után engedték őket szabadon (SA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 40, é. 1624/1938 prez.). Mikuláá Ceizel, topolyáni titkár (Nagymihályi járás) 1940 júniusában feleségével rokona temetésén volt Szob- ráncon. Négynapos ott-tartózkodás után jogtalanul kitiltották őket a magyar területről. Mindkettőjüknek vízummal ellátott, rendes útlevele volt. Valószínűleg az egyetlen ok az volt, hogy Szobránc megszállása előtt, az ottani Hlinka Gárda járási parancsnoka volt §A Preáov, f. Sariásko-zemplínska zupa [a továbbiakban SZZ], k. 108, é. 762/1940 §B prez.

131