1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben
1939 nyarán a magyar határőrök ugyanezen okokból megtiltották a határ átlépését Aranyosmarót környéki falvakból, Nevigyénből, Laposgyarmatból és Zsitvaújfaluból származó személyeknek, miközben azok érvényes igazolványokkal rendelkeztek. Ezzel szemben, a magyar határőrség az aranyos- maróti hivatalok szerint támogatta állampolgárainak jogtalan átlépését (főleg a közeli Nagyhindről), akiknek Szlovákiában voltak szántóföldjeik és illegális úton jártak azt művelni.47 Ezenkívül az arbitrázsterületen a magyar biztonsági egységek nem egyszer fizikailag is rátámadtak a Szlovák Köztársaság állampolgáraira, akik határmenti kilépővel mentek Magyarországra földjeiket művelni vagy bevásárolni. Ezzel kapcsolatban nagyon gyakran emlegetik a losonci és a lévai határőr-parancsnokságokat.48 Abban az esetben, ha a határmente lakosai határátlépő igazolvány nélkül lépték át az államhatárt (leggyakrabban az engedélyezett út lerövidítéseként), elfogásuk esetén a magyar biztonsági egységek megbüntették őket, néhány esetben elzárással. A források közül említsük meg például Tomás Matúska, Mlynská Dolina-i földműves estét (Kékkői járás), akit 1939. szeptember 26-án fogott el és csukott le a magyar katonai őrjárat, mivel le akarta rövidíteni szántójára az utat és közben határátlépő igazolvány és útlevél nélkül átlepte a határt49 Tragikomikus lehetett a helyzet, mikor 1940 márciusában a magyar határőrök a Vága - Sopomya szakaszon elfogták a sopornyai Gríl nevezetű tanítót. A határt újra illegálisan lépte át, mert le akarta rövidítem az útját. Mivel nem volt nála semmilyen személyes irat, a tanszerekkel igazolta magát. Az egyiken a magyar határőr cseh szöveget fedezett fel, ezért azzal kezdték gyanúsítani, hogy cseh menekült. Csak miután a sopornyai molnárok igazolták személyazonosságát, akkor engedték el a tanítót.50 A kishatárforgalmi sávon belül történő határátlépéshez szükséges volt az alkalmi határátlépő igazolvány megszerzése, melyet az egyes jegyzői hivatalok, illetve csendőrőrsök állítottak ki. Az igazolványok földművesek („A" - egy évig érvényes) és munkások („B" - egy évre) számára készültek. Megbízható személyeknek 5 napra vagy egyszeri átkelésre alkalmi átlépőket ál47 SA Nitra - pobocka Nitra, f. OÚ Zlaté Moravce, k. 30, c. 1056,1165 a 1531/1939 prez. 48 SNA, f. Ministerstvo zahranicnych vecí (a továbbiakban MZV), k. 79, c. 4447 a 7569/1939. Jozef Kovác, cseklészi mészáros későbbi vallomásában elmondta, hogy 1939. október 11-én Szencen volt bevásárolni, ahol letartóztatták és négynapos fogva tartása alatt, a magyar határőrség megkínozta. Magyarországra szökött, cseklészi menekültek árulták el őt. A cseklészi csendőrőrs hozzátette, hogy álhírek terjesztésével, épp a magyar nemzetiségű cseklészi menekültek zavarják leginkább a szlovákok és a magyar kisebbség kölcsönös kapcsolatát. SA Bratislava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 28, c. 13/1940 prez. 49 Az üggyel a diplomáciai köröknek kellett foglalkozniuk. SNA, f. MV, k. 22, c. 14944/1939 prez. 50 SA NR, f. Oblastné zandárske velitel'stvo (a továbbiakban ObZV) Nitra, k. 2, c. 112/1940. 132
