1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

mezőgazdasági munkásoknak a belépést szlovák területre.40 Beigazolódott, hogy Pozsony városát szó szerint kihagyták a kishatárforgalomból, beletarto­zott azonban Főrév és Récse kivételével az összes község a Pozsonyi járásból.41 Az ún. Kis háború befejezése után helyi tisztségviselők e csoportjainak kölcsönös kapcsolatai megromlottak. A pozsonypüspöki találkozó tárgyát 1939. május 30-án fontos pontok képezték volna: 1. lehetővé tenni Milosla- vov község lakóinak, hogy használhassák szántóföldjeiket, amelyek a határ másik oldalán maradtak, mivel a szomszédos magyar falvak lakói állítólag földjeiket önkényesen kisajátították, és erőszakkal elkergették a tulajdonoso­kat. Földjeiket a katonai parancsokság a magyarországi Fél község lakosai­nak bérbe adta,42 2. a pozsonypüspöki Ferdinand Holicka cipészt molesztál­ták a somorjai csendőrőrsön, ahová legálisan, engedéllyel érkezett, azt kifo­gásolták, hogy tagja a Pllinka Gárdának, és megfenyegették, hogy többé ne menjen Somorjára; 3. az adminisztratív iratok szétválasztása; 4. a Pozsonyi járás parancsnoka panaszkodott a magyar hivatalokra, hogy a magyar ál­lampolgároknak kiadott útlevelekbe különféle megjegyzéseket fűztek (az ál­lampolgárság rubrika mellett a „Vélelmezve" szó szerepelt), ami ellenkezik a nemzetközi előírásokkal;43 5. sorompók felállítására tett javaslat, hogy meg­akadályozzák a gépjárművek szabad átkelését a határon átvezető utakon, az esti időszakban; és egyebek. Meg akarták tárgyalni a legutóbbi határinci­denseket is. A járási parancsnok meghívta a somorjai és galántai főszolgabí­rókat, azok azonban a megbeszélt találkozón nem jelentek meg.44 Egy hó­40 Járási parancsnoknak a munkaügyi tárca képviselőjével kellett megtárgyalnia ezt a kér­dést. ŐA Bratislava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, é. 847/1939 prez. 41 ÁL ŐA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, c. 821/1939 prez. 42 A nyitrai szakasz jelenlévő összekötőtisztje, Pristach hadnagy megjegyezte, hogy meg kell állapítani, hogy nem a csehszlovák földreform során kiutalt földekről van-e szó, melyet a magyar kormány nem ismert el. Az összes hasonló kérdést a Duna - Vág szakasz összekötőtisztjének Heidler kapitánynak kellett intéznie. A járási hivatalok azonban ezekben a kérdésekben fokozatosan megkerülték az összekötőtiszteket és átvették hatáskörüket. A Pozsonyi Járási Hivatalhoz az említett találkozó idején nem volt beosztva összekötőtiszt, mivel erre a posztra hiány volt megfelelő tisztekben. SAP SA Bratislava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, c. 847/1939 prez. 43 A határőr szervek máshol is írtak meg nem engedett megjegyzéseket a kilépőkbe. Mikor Florian Vrba, magyar állampolgár, 1942. február 8-án Magyarországról vo­nattal Nyitraivánkára utazott, az egyszeri magyar kilépőjének hátoldalára, az ér­vényesség dátuma fölé, tollal, az irredenta „Nem, nem, soha" megjegyzést írták. Vrba nagysurányi szlovák volt és kilépőjét, elutazása napján, a komjáti magyar rendőrség állította ki. A szlovák rendőrök, arra való tekintettel, hogy „öntudatos szlovák", átengedték nyitraivánkai beteg bátyja meglátogatására. SA Nitra, f. Zup- ny úrad (d'alej ZÚ) Nitra 111., k. 59, é. 424/I-5/SB/1942 prez. 44 A szlovák fél képviseletében jelen volt a modori járási parancsnok is, valamint a pénzügyi tárca és a rendőrség képviselője, továbbá mindkét ország összekötőtiszt­130

Next

/
Thumbnails
Contents