1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Pékár: Változások Kelet-Szlovákiában az első bécsi döntést követően

központtal, melyhez hozzácsatolták Zemplén maradékát. 1938/1939 fordulójának történelmi eseményei itt is olyan intenzitással, ha nem intenzívebben játszódtak le, mint Szlovákia más részeiben. A nemzetközi politika következményei és a gyorsuló belpolitikai átalakulás természetesen itt is leképeződtek. A régióval kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a bécsi döntés, amely a problémát nemzetközi szinten lezárta, alsóbb szinteken egész sor új problémát nyitott.

Habár a határ problémájára végérvényesen pont került, a régió lakosságának továbbra is szembesülnie kellett úgy magyarpárti mint magyarellenes propagandával. 1938. november 6-án a Kassai Újság arról adott hírt, miszerint Eperjesen megalakult a Keleti Szlovjakok Nemzeti Tanácsa, mely Szlovákia keleti részének lakosait (szlovjákok) képviselő szeparatista államjogi mozgalom megalakításán fáradozott volna. A hír hátterét egy október 31-i eperjesi találkozó adta. Ezen a találkozón tényleg megalapították az említett szervet. Tagjainak névsora 102 nevet tartalmazott. A tanács hivatalos központja Nagymihály, fő célja pedig Kelet-Szlovákia érdekinek védelme lett volna. Az eléggé pontatlanul megfogalmazott cél végrehajtásának eszköze, a szlovjákok arányos képviseletének biztosítása lett volna a szlovák autonóm kormányban.8 Úgy tűnik, hogy ebben az esetben a magyar propaganda és a nemrég létrejött tanács azzal szimpatizáló tagjai9 visszaéltek a regionális érdekek védelmének elvével. A kialakult helyzet miatt, a találkozón elnöklő Ladislav Mocák nyilvánosan elhatárolódott a Kassai Újság értelmezésétől, és a létrejött bizottságot feloszlatta.10 11 A tanács megalapításáról szóló hírek nem csak a közvéleményt háborították fel, de felkeltették a hivatalok érdeklődését is. Az Eperjesi Járási Hivatal jelentést küldött róla a pozsonyi Tartományi Hivatalnak. A hivatal, 1938. november 28-án kelt, a nemzeti tanácsok és bizottságok feloszlatásáról szóló körlevelében, mint egyetlen egyet, konkrétan is megemlítette Mocák szervezetét.11

A feszültség további forrását a szlovák-magyar határ bécsi döntés utáni pontos kijelölése okozta, ugyanis néhány faluban, melyeket nem ítéltek Magyarországnak nyugtalanság alakult ki. A propaganda hatására néhány helyen aláírásgyűjtést kezdeményeztek, máshol pedig nyíltan hangot adtak elégedetlenségüknek. A Szlovákia önállósulása előtti időszak legismertebb ilyen esete Magyarbődön történt, ahol az 1938 novemberében kitört zavargások három napig is eltartottak. A tüntetők (a hivatalos jelentések hangsú8 SA Presov, f. ŐZZ (Sariásko-zemplínska zupa), sign. 353/Ic-43 §B.

9 Bizonyára nem véletlen, hogy a tanács tagjainak névsorában megtalálhatóak pl. a Szlovenszkói Magyar Párt pályini helyi szervezetének későbbi tagjainak nevei, Szilágyi Sándoré és Szentimrey Lajosé.

i° Vychodné Slovensko ostane navzdy vemé svojej otcine. Slovak, 1938. november 11.

11 §A KoSice pobocka TrebiSov, f. Okresny úrad Trebisov (OÚ TV), 1938, k. 46.

116