1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Vadkerty Katalin: A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években
Vadkerty Katalin A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években A belső telepítés a köztársasági elnök 27/1945-ös dekrétuma szerint olyan, az egész államot érintő, a nemzetállam megteremtését szolgáló folyamat, amely „visszahelyezi" a szláv elemet a tőle közel ezer esztendeje „elvett területekre". A korabeli csehszlovák politikai vezetés a belső telepítést „erőszakmentes, politikai indíttatású, demográfiai változást eredményező" belpolitikai folyamatként értelmezte, amely lehetővé teszi Szlovákia déli, magyarlakta járásainak az elszlovákosítását. Első lépésben feldarabolják az egységes magyar etnikai tömböket, a másodikban meggyorsítják a magyarok asszimilációját. A végcél a magyar etnikum teljes eltüntetése. A csehszlovák kormány szerint a belső telepítés belpolitikai akció, de várhatóan felkelti a külföld érdeklődését, s ezért Csehszlovákiából befolyásolni kell a külföldi fogadtatást. Ennek érdekében a lebonyolítással kapcsolatos rendeletek és irányelvek megfogalmazásakor figyelembe kell venni a külföldi jogi normákat és a külföldi elvárásokat. A cél érdekében ezt az el- nemzetlenítő folyamatot következetesen a csehországi munkaerőhiánnyal indokolt belső migrációként kell feltüntetni. Az észak-déli irányú kolonizáció szlovákiai megfogalmazói három célt követtek. Az első a „szlovák nemzeti érdek", a második „a szlovák nemzetgazdaság boldogulásának" bebiztosítása, vagyis a szlovák nemzet további „gazdagítása" volt, míg a harmadik összekapcsolta az előbbi két célt. Ennek eredményeként a magyar vagyon megszerzésével végbemenő észak-dél irányú szláv kolonizáció a szláv etnikai terület kiterjesztését jelentette egészen a Duna vonaláig. A belső telepítést indokoló dokumentumok nem titkolták a vagyonszerzési célt: „a megszerzett és szétosztott magyar vagyon lesz az a tartós és szilárd alap, amely biztosítja a volt magyar etnikai területre" betelepített új szlovák társadalom életképességét, azt a politikai-gazdasági-kulturális erőt, amely magába olvasztja az esetleg még itt maradt magyar etnikumtöredékeket.1 A belső telepítés az új csehszlovák állam kiemelt feladatai közé tartozott, és alapfeltétele volt a szláv nemzetállam megteremtésének. A megfogalmazók által „grandiózusnak" minősített tervezetet még a kassai kormányprog- 1 1 Slovensky národny archív Bratislava (Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony; a továbbiakban: SNA), Földművelésügyi Megbízotti Hivatal - B szekció (a továbbiakban: FMH- B), 119. karton, konfiskálások. JANICS Kálmán: A hontalanság évei. Pozsony, 1992,135. p. 94
