1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Popély Árpád: A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei
véghatározat alapján távozott, összesen tehát 71 787 szlovák érkezett Magyarországról Csehszlovákiába.42 4. táblázat: A Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákok lélekszáma Az áttelepülés módja ACSÁB A MÁK adatai szerint Cseretranszportokkal az I. cikkely alapján 59 774 58 718 Rezsimista transzportokkal 1 092 A lakosságcsere keretén belül összesen 59 774 59 SÍI) A 60. véghatározat alapján 4 230 9 414 A 47. véghatározat alapján 7 783 1 991 Mindösszesen 71 787 71 215 Ettől némileg eltérő adatokat közöl a lakosságcserét magyar részről irányító Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság 1949. január 27-ei zárójelentése, amely szerint Csehszlovákiából az egyezmény V. cikkelye alapján cseretranszportokkal 46 316, VIII. cikkelye alapján 3 211, rezsimista transzportokkal 983 személyt, a lakosságcsere keretén belül tehát 50 510 magyart telepítettek át Magyarországra. További 35 045 személy a 60. véghatározat, 1 284 pedig a 47. véghatározat alapján távozott, a Csehszlovákiából Magyarországra áttelepített, illetve áttelepült magyarok száma tehát összesen 87 839 fő. Magyarországról cseretranszportokkal 58 718 személy, rezsimista transzportokkal 1 092, vagyis a csere keretén belül összesen 59 810 szlovák települt át önként Csehszlovákiába. Rajtuk kívül 9 414 fő a 60. véghatározat, 1 991 pedig a 47. véghatározat alapján távozott, a Magyarországot elhagyó szlovákok száma tehát összességében 71 215 volt.43 A lakosságcsere keretében ki- és betelepítettek községekre lebontott kimutatása szerint a népcsere, még ha nem is sikerült a csehszlovák fél által elképzelt mértékben megvalósítani (nem került sor többek között az úgynevezett háborús bűnösök tervezett nagyságrendű áttelepítésére), a Szlovák Telepítési Hivatal 1946. májusi eszmei tervvázlatával és a magyar kormánynak 1946 augusztusában átadott névjegyzékekben foglaltakkal összhangban elsősorban a Kisalföld területét érintette. Nyugatról kelet felé haladva az első fokozottan érintett régió a Pozsony keleti előterében fekvő Felső-Csallóköz volt, ahol a tervezett szlovák etnikai hídfő kiépítése céljából többek között Pozsonypüspökiből, Eberhárdról, Nagypaká- ból, Szemétből, Úszorból, Gutorból, Somorjáról, Csölösztőből, Tejfaluból és Csallóköztámokról távolítottak el nagyobb számban és arányban magyarokat. 42 SNA, SZNT EH, 311. d., Koneéná zpráva o éinnosti CSPK v Mad'arsku 1946-1948. 43 MÓL, XIX-J-1-j, KÜM, TŰK - Csehszlovákia, 53. d„ 1691 /pol-1949. Az áttelepítés befejezéséről szóló statisztika. 87
