1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Popély Árpád: A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei

tok és szervezetek tagjainak kitelepítésére kerülne sor, ami 300-350 ezer magyart érintene. Az ezután is Szlovákiában maradó mintegy 400 ezer magyar közül kb. 250 ezret a lakosságcsere keretében telepítenének ki a magyarországi szlovákokért cserébe.8

Mivel azonban a lakosságcsere lebonyolítása után is maradt volna mintegy 150 ezer fős magyar lakosság Szlovákiában, s mivel a párt mindenképpen ragaszkodott Dél-Szlovákia, különösen a városok elszlovákosításához, az ülésen elfogadott határozat a városi magyarság országon belüli széttelepítését is sürgette: „Síkra szállunk azért, hogy a visszatért városokat, mint Kassát, Lévát, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót, Komáromot, Érsekújvárt és Szlovákia fővárosát, Pozsonyt is minél előbb magyartalanítsák, méghozzá a magyar lakosság más térségekbe való áttelepítésével, illetve koncentrálásával."9

A Demokrata Párt 1945 júliusában fogalmazta meg a kisebbségi kérdés „megoldására" vonatkozó elképzeléseit. A párt szerint az „anyások", valamint a 120 ezerre becsült háborús bűnös szlovákiai magyar kitelepítése után megközelítőleg 450 ezer magyar maradna Szlovákiában, akik közül 400 ezret a lakosságcsere keretében lehetne kitelepíteni a 300 ezer magyarországi szlovákért, valamint a jugoszláviai, romániai és ausztriai szlovákokért cserébe. A kitelepítéseket és a lakosságcserét követően is Szlovákiában maradó kb. 50-70 ezer magyar már megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de „ki kellene jelenteniük, hogy lemondanak nemzetiségükről, s beolvadnak a szlovák etnikumba". A Szlovákiában maradó magyar lakossággal kapcsolatban a demokraták - a kommunistákhoz hasonlóan - szintén megfogalmazták országon belüli, Észak- és Közép-Szlovákiában való széttelepí- tésük szükségességét, „hogy minél inkább lehetővé váljon asszimilálódásuk a szlovák etnikumba".10 11

Valamivel korábban, még 1945 áprilisában keletkezett a demokrata párti pénzügyminiszter, Vavro Srobár tervezete a szlovákiai magyarok németekéhez hasonló elűzéséről.11 Srobár minden magyar település lakosságának 70%-át Magyarországra telepítette volna, mindenekelőtt a módosabb rétegeket: a kereskedőket, gyárosokat, földbirtokosokat, értelmiségieket, a gazdagabb földműveseket, a „kollaboránsokat és megbízhatatlan elemeket", végül a nemeseket. Tervezete szerint a maradék 30% a gazdasági élet folyto8 SNA, SZKP KB, 789. d., Záznam o zasadnutí rozsíreného Predsedníctva KSS, kona- nom dna 16. 6.1945.

9 Uo.; Pravda, 1945. június 23., 3. p. Stanovisko KSS k otázke Nemcov a Mad'arov.

10 Demokratická strana a problémy dneska. Turciansky Sväty Martin, Ústredny sekreta- riát Demokratickej strany, 1945, 6-11. p.

11 Vö. Szarka László: A csehszlovákiai magyar kisebbség felszámolását célzó dekrétumok és rendeletek. In: Popély Árpád - Stefan Őutaj - Szarka László (szerk.): Benes-dekré- tumok és a magyar kérdés 1945-1948. Történeti háttér, dokumentumok és jogszabályok. Máriabesnyő - Gödöllő, 2007, 20. p.

70