1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Popély Árpád: A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei

szlovák nemzeti felkelés idején megszülettek. A későbbi magyar- és németellenes intézkedések alapdokumentumává és hivatkozási forrásává váló 1945. április 5-ei úgynevezett kassai kormányprogram megszövegezése pedig már egyenesen a kommunisták nevéhez fűződött.

Szlovákia Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága már 1945. április 13-án, tehát alig egy héttel a kassai kormányprogram közzététele után fel is kérte a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) Belügyi Megbízotti Hivatalát, amelynek élén a kommunista Gustáv Husák állt, hogy dolgozza ki a magyarok kitelepítésének tervét.6 Gustáv Husák belügyi megbízott a magyarok kitelepítésére vonatkozó elképzeléseket az SZNT 1945. május 25-ei ülésén ismertette. Ezek szerint a magyar lakosság kitelepítésére két szakaszban kerülne sor. Az elsőben kiutasítanák Szlovákiából azokat a magyarokat, akik 1938. november 2. után telepedtek le az akkor Magyarországhoz csatolt területeken, a második szakaszban pedig kitelepítenék azokat a magyarokat, akik „vétettek a köztársaság és demokratikus rendszere ellen", nyilas vagy más magyar szervezetek tagjai voltak, valamint azokat, akiket büntetőjogilag felelősségre vonnak és elítélnek. Ezen túlmenően Husák egyúttal bejelentette azt is, hogy az SZNT és a prágai kormány tervezi „a magyar lakosság nagyszabású kitelepítését Szlovákiából, s a Magyarországon szétszórva élő szlovákok hazahozatalát".7

Az SZNT-ben képviselt két szlovák párt, Szlovákia Kommunista Pártja, valamint a Demokrata Párt külön-külön is megfogalmazta a kisebbségi kérdésben vallott álláspontját. A kommunisták nézeteit az SZKP KB Elnökségének 1945. június 16-ai rendkívüli ülése konkretizálta. A főbeszámolót tartó Viliam Siroky pártelnök szerint továbbra is ragaszkodni kell a kassai kormányprogramhoz, amely értelmében „a Csehszlovák Köztársaságot meg kell tisztítani a németektől és magyaroktól". Rámutatott ugyan arra, hogy „az akció megvalósítása során különböző nehézségek és akadályok merülnek fel", mivel a kitelepítésekhez eddig csak a szovjet kormány adta beleegyezését, a brit és az amerikai még nem, ennek ellenére hangsúlyozta: „... nincs rá okunk, hogy a pártnak a köztársaság németektől és magyaroktól való megtisztításának kérdésében képviselt irányvonalát megváltoztassuk, ellenkezőleg, energikusabban és gyorsabban kell azt végrehajtani." Siroky szerint az első szakaszban a Magyarország trianoni területéről áttelepült magyarok, az úgynevezett anyások, a nyilasok, valamint a magyar pár6 Slovensky národny archív, Bratislava (Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony; a továbbiakban: SNA), Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága (a továbbiakban: SZKP KB), 789. d., Záznam o schődzke élenov ÚV KSS a komunistickych élenov SNR, konanej dúa 13. apríla 1945.

7 SNA, Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségi Hivatala (a továbbiakban: SZNT EH), Zá- pisnica zo zasadnutia pléna SNR zo dűa 25. mája 1945,11. p.

69