1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Gulyás László: A szlovák–magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Eduard Beneš tevékenységére
Gulyás László A szlovák-magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Edvard Benes tevékenységére Bevezetés A második emigrációjából Prágába győztesen visszatérő Benes 1945. május 9-én kijelentette: „... a németek és a magyarok túlnyomó részének el kell tőlünk mennie. Ez végérvényes elhatározásunk... Népünk nem élhet a németekkel és a magyarokkal közös hazában."1 Ezzel a kijelentéssel kezdetét vette a németek és magyarok eltávolítása az újjászülető csehszlovák államból. Ezen folyamat egyik fontos eleme volt a magyar-szlovák lakosságcsere kikényszerítése. Véleményünk szerint Benes Münchenből1 2 azt a tanulságot vonta le, hogy tiszta csehszlovák nemzetállamot kell teremteni. Abból a tényből, hogy Hitler a szudétanémeteket „ötödik hadoszlopként" tudta felhasználni Csehszlovákia ellen,3 arra a további következtetésre jutott, hogy a két világháború között folytatott asszimilációs politika eredménytelen volt, ezért radikálisabb eszközhöz kell nyúlni. Ez a radikális eszköz a nemzeti kisebbségek kitelepítése lett. Benes megpróbálta a németek kitelepítésének kérdését következetesen összekapcsolni a magyar kisebbség kitelepítésével is. Arra törekedett, hogy a német és a magyar kisebbség azonos megítélés alá essék, és ennek következtében mindkét kisebbséggel szemben ugyanolyan intézkedéseket - értsd kitelepítés - lehessen meghozni. A fentiekből logikusan következik, hogy a csehszlovák-magyar lakosságcsere előzményeit Benes második világháború alatti tevékenységében kell keresnünk. Jelen tanulmányban megpróbáljuk feltárni ezen előzményeket, azaz bemutatjuk, hogy a kisebbségek kitelepítése érdekében Benes milyen tevékenységet folytatott második emigrációja alatt. 1 Beneä ezen kijelentését idézi JANICS Kálmán: A hontalanság évei. 1989,147. p. 2 A müncheni döntésről és Csehszlovákia széteséséről lásd GULYÁS László: Benes külpolitikájának csődje (1938-1939). Limes, 2001/3. szám, 139-158. p. 3 Erről lásd Gulyás László: A szudétanémetkérdés és Lord Runciman prágai missziója. Kutatási Füzetek 12. Ünnepi szám Ormos Mária 75. születésnapjára. Pécs, 2005, 132- 144. p. 50
