1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
dalú transzportja miatt a csere leállításával fenyegettek.63 Somorja környékén a vasúti szerelvények hiánya miatt nőtt a be nem vagonírozott gazdasági egységek száma. A magyarok elutasították a hatvanöt évnél idősebbek vonatra tételét. Az áttelepített szlovákoknak nem volt hol lakniuk.64 A magyarok formális indokokra hivatkozva nem akarták átvenni azon személyek egy csoportját, akiket a Szlovák Nemzeti Tanács 33/1945. számú határozata alapján ítéltek el. (A csoportot azután egyoldalúan átszállították az országhatáron.65) Problémák voltak a Magyarországról áttelepültekkel is. A gazdag kitelepített magyarok helyett szegény parasztok érkeztek, akiknek a földműveléshez nem volt leltáruk, vetőmagjuk, mezőgazdasági eszközük és lovuk sem.66 A csere megvalósításának ez volt az egyik fő problémája: nem tudták biztosítani a kicseréltek vagyoni egyensúlyát. Az elv megsértésének alapja láthatólag a kiválasztás módjából adódott. A szlovákiai magyarokat az állami szervek válogatták - ahol a kommunisták jelentős pozíciókkal bírtak -, és ezért a tehetősebb rétegek eltávolítását preferálták. Magyarországról mindenekelőtt a szegényebbek jelentkeztek a cserére, akik az új hazától gazdasági helyzetük javulását is remélték. A csere utolsó évében egyre több szlovák visszalépett a megvalósítás elhúzódása, az áttelepülni szándékozók bizonytalan magyarországi helyzete és a Szlovákiából érkező hírek hallatán, melyek szerint az áttelepülőknek ott sem teljesítették minden igényét. Ami a letelepítés helyét, a vagyoni és lakáskörülményeket illeti, a vagyontalanok egy részének Magyarországon is a földreform révén szerzett területből osztottak földet.67 Egyes áttelepültek kiábrándultságát nemcsak a szerény életkörülmények okozták, hanem főleg az, hogy az októbertől novemberig terjedő időszakban a magyarországi szlovák áttelepültek 16 transzportját helyezték el „ideiglenesen" Csehországban. Ez az intézkedés 550 családot érintett.68 A szlovák áttelepültekkel szemben a szlovák lakosság is kifogásokat emelt. Az áttelepített szlovákság ugyanis némely esetben - a korábbi magyar környezet hatása miatt - jobban kommunikált magyarul, mint szlovákul. A helyi lakosoknak nehéz volt megérteniük, hogy ez a szlovákság még abban az időben költözött át magyarországi lakóhelyére, amikor a szlovák nyelvet hivatalosan nem kodifikálták, hogy a magyar államnyelvhez alkalmazkodva élt 63 Sloboda, 1947. szeptember 13. 64 SNA, MT EH Alap. Jegyzőkönyv a Megbízottak Testületének 1947. október 3-ai üléséről. 65 SNA, MT EH Alap. Jegyzőkönyv a Megbízottak Testületének 1947. október 10-ei üléséről. 66 SOkA Galanta, JNB Alap, 6. kart., 128/47. sz. 67 SNA, GT Alap, 522. sz. Az Áttelepítési Hivatal jelentése a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere befejezéséről; Dagmar Cifrna-Lamtayová: A cseh-szlovák-magyar kapcsolatok. Bratislava, 1992,116. p. 68 SNA, GT Alap. A CSÁB munkájának áttekintése. 46
