1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
és magyar iskolákban tanult.69 Nem egy közülük csupán szociális okokból is hajlandó volt költözni, és a nemzeti tudatnak csak töredéke élt bennük. A közösségi elv alapján olyan falvakba helyezték el őket, amelyekből másokat kitelepítettek, de ahol magyarok is maradtak. Sok áttelepült így magyarországi szlovák környezetéből szlovákiai magyar környezetbe került. Sok elhagyott birtok nagyon rossz, nemegyszer szándékosan tönkretett állapotban volt. Emellett azok a magyar földművesek, akiket Magyarországra költöztettek, lényegesen gazdagabbak voltak, mint a szlovákok. Erről a tényről tanúskodik az is, hogy a csere keretében áttelepült magyarok Szlovákiában 109 295 katasztrális hold földet, míg a magyarországi szlovákok 43 749 katasztrális hold területet hagytak hátra.70 Az 1947. április 17. és május 6. közötti időszakban Magyarországra áttelepített 1 800 család és 6 894 személy 4 204 szarvasmarhát, 1 285 lovat és 3 541 sertést hozott magával. Egy család 3-68 vagonban szállította a vagyonát. Magyarországról Szlovákiába ebben az időben 1 712 család, 7 757 személy költözött át, családonként 1-77 vagonban. Gazdaságaik is szegényesebbek voltak: 121 szarvas- marhát, 518 lovat és 6 583 sertést hoztak.71 A szlovák fél eredménye 37 679 magyarországi szlovák nemzetiségű és 30 637 szlovákiai magyar nemzetiségű lakos áttelepítése volt.72 A kedvezőtlen időjárás miatt 1948. január 1-jétől a lakosságcserét megszakították, majd 1948 márciusától - némi nehézségekkel - folytatták egészen december 21-ig, amikor végül az utolsó transzport is elment. Az utolsó magyarországi szlovák áttelepülő család 1949. január 1-jén távozott. Az áttelepülők vagyoni és szociális struktúrájával kapcsolatos - fentebb említett - nehézségek miatt a népcserét kétszer kellett megszakítani. Az egyezmény VIII. cikkelye kapcsán sokat vitatkoztak azok elszállításáról, akiket az SZNT 33/1945. számú rendeletének 1-4. és 5. §-a alapján a népbíróságok ítéltek el. 3 500-an voltak az úgynevezett rezsimisták, akiket az 1948. szeptember 15-ei Okáli-Heltai-féle egyezmény alapján szállítottak át Magyarországra. Ez újból meghatározta a csere napi tempóját, és azt, hogy 1948 végéig az érintett személyek száma nem haladhatja meg a tízezret, valamint hogy a lakosságcsere 1948 végéig befejeződik.73 A lakosságcsere 1948-ban ugyan lezárult, de még az ötvenes évek végén is akadtak rendezendő családegyesítési ügyek. A kettészakadt családokban 69 SNA, Szlovák Liga Alapja, 7. kart. Nem jelzett anyag, melyet valószínűleg A. Gra- natier készített. 70 SNA, GT Alap, 522. sz. Az Áttelepítési Bizottság jelentése a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere befejezéséről. 71 Hlas práce, 1947. május 25. 72 SNA, GT Alap, 522. sz. Az Áttelepítési Hivatal jelentése a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere befejezéséről. 73 SNA, EH SZNT Alap, 311. kart. 47
