1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
A magyar felet a Párizsban elfogadott békeszerződés záradékának V. pontja is arra kényszerítette, hogy tárgyalásokat kezdjen az egyezményt és a csehszlovákiai magyar kisebbség jövőjét illető probléma megoldásáról.55 1947 márciusában a magyarok és a csehszlovákok képviselői abban állapodtak meg, hogy a lakosságcserét 1947 áprilisában (még ha az valójában el sem kezdődött) folytatják. Noha a hivatalos nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy a csere folytatásáról szóló végleges egyezmény csak 1947 márciusában jött létre, a Szlovák Kommunista Párt 1947. február 23-ai ülésén már olyan határozat született, amely szerint a SZKP-nak el kell fogadnia a kormány részleges egyezményét háromezer család cseréjéről és a magyar munkaerő-toborzás leállításáról.56 A nézeteltérések eredményeként a tárgyalások még márciusban leálltak, majd újrakezdődtek, s végül 1947. április 12-én állították ki az első cseretranszportokat.57 Léteztek olyan jelzések is, amelyek szerint a magyar fél mintha nem számolt volna komolyan a cserével.58 Az 1947. márciusi tárgyalásokon kiderült, hogy Magyarország nem tudja biztosítani sem a technikai, sem az adminisztrációs feltételeket a csere lebonyolításához.59 Sőt a szlovákiai magyar áttelepülők sem készültek fel az eseményre, a magyar vasút pedig nem bírt a megnövekedett forgalommal.60 A Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere 1947. április 11-én kezdődött és december 19-ig tartott, amikor a karácsonyi ünnepek miatt leállították. Közben rövid szünetek voltak az aratás és a gazdasági egységek megkésett cseréje miatt is.61 A folyamatot nehezítették a szűnni nem akaró problémák és félreértések, amelyek a cserére való felkészüléssel, a költözők vagyonstruktúrájával, a csere tervezett és valóságos tempójával, valamint technikai feltételeivel és az együttműködési készséggel függtek össze. A problémák egy részét már az 1947. május 22-24. között lezajlott magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyaláson megoldották az úgynevezett pöstyéni jegyzőkönyv aláírásával. Ez meghatározta a cserekvótákat, az érintettek vagyoni helyzetét s azt a módszert, mely alapján azon személyeket is be kellett számítani a cserébe, akik az egyezmény hatályba lépése előtt hagyták el az országot stb.62 A problémák és az egyezmény megvalósításával kapcsolatos félreértések ennek ellenére egyre sokasodtak. A magyar képviselők a magyarok egyol55 Kertész i. m., 43. p. 56 SNA, SZKP KB Elnökségének Alapja, a. j. 8., 1947. 57 SNA, V. dementis Alap, a. j. 13. 58 Magyar Nemzet, 1946. október 31. 59 Nová generácia, 1947. március 1. 60 SNA, V. dementis Alap, a. j. 13. 61 SNA, GT Alap. A CSÁB munkájának áttekintése. 62 SNA, GT Alap, 521. sz. 45
