1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - Krupa András: Áttelepülés – visszatérés. Egy bükkszentkereszti szlovák család kálváriája
Krupa András Áttelepülés - visszatérés Egy bükkszentkereszti szlovák család kálváriája E tanulmány a történeti-szociális antropológia azon vonulatába tartozik, melyben az élettörténetek révén az egyéni átélés konkrétumai, a nagy közösség történelmének olyan fontos része tárul fel, amely nem csupán az elbeszélő közösségére vonatkozik, hanem az összefüggések által egy hatalmas régió (a kelet-közép-európai) e korszakbeli eseménytörténetének egészére, szőkébb értelemben véve a magyar-szlovák viszonylatra is. Az egyes kelet-közép-európai népcsoportoknak a második világháború utáni, részint büntető célú, részint - mai kifejezéssel élve - „etnikai tisztogatás" jellegű kitelepítési folyamatába tartozott az úgynevezett magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény is, melynek során 1946-1947-1948-ban kényszerrel távolítottak el több tízezer magyart Szlovákiából, míg Magyar- országról önként jelentkezhettek a távozni óhajtó szlovákok, bár a háttérben bennük is munkált a kényszerítéstől való fenyegető félelem. Az áttelepülők közé tartozott a bükkszentkereszti Telekes Béláné Novek Lujza. Családja 1947-ben hagyta el szülőfalujukat, de 1960-ban visszatértek. Az asszony önvallomása - több évtized távlatában - higgadtan, szubjektív érzéseit lefojtva, visszafogva, tényszerűen tárja elénk az áttelepülés okait, az új hazában az otthonkeresés, a megállapodás fiaskóit, a kis család egyre tragikusabbá váló sorsát. Telekes Béláné Novek Lujza 1923. szeptember 25-én született Bükkszentke- reszten. A teljes magnetofon-felvételt a szlovák néprajzi tábor idején, 1993. június 23-án, ugyancsak Bükkszentkereszten készítettem. Az önvallomásból minél több részt idézek, hogy a valóságos helyzetnek lehető leghitelesebb képét alkothassuk meg. A tanúságtétel ugyan azt tükrözi, amit ő élt át, ahogyan a szemével látta, mégsem individuális jellegű, mert miként az előbb írtuk, sorsa a nagy történelmi eseményekkel sodródott, ezek folyamatába ágyazódott. Bükkszentkeresztről elsősorban a szegény, nincstelen szlovákok vállalták az áttelepülést, azt remélve, s az ígéretekben bízva, hogy jobb életkörülmények közé jutnak. Telekes Béláné meglehetősen pontosan látja a Csehszlovákiába költözés indítékait. Ezt az ország többi szlováklakta helységében végzett hasonló témájú gyűjtésem is bizonyítja: az áttelepülők jelentős része főként a kedvezőbb anyagi lét reményében indult el.1 A második világháború1 Krupa András: A kiskőrösi szlovákok önvallomásai a lakosságcseréről. In: Bárth János (szerk.): Dunáninnen - Tiszáninnen. Kecskemét, 1995, 99-114. p.; uő: A magyaror176