1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949
1949 - ugrás a nemzeti gyűlölködésből az osztálygyűlölködésbe Az új idők szellemét jelzi a komáromi járási közigazgatási hivatal január 25- én kiadott körlevele, mely a helyi közigazgatási bizottságokat és a csendőrségeket arra figyelmezteti, hogy január 8-án megkezdődött a csehországi toborzottak szervezett hazatérése. Elrendeli, legyenek a visszatérők segítségére a kirakodóállomásról a lakhelyükre történő szállításban, továbbá mindenben támogassák a Földművelésügyi és Földreform Megbízotti Hivatal szerveit, amelyek az akció legfőbb szervezői. „Megjegyzem, hogy a magyar és a szlovák lakosság között a viszony Dél-Szlovákiában új szocialista alapon épül, melynek legfőbb feltétele az egész dolgozó kollektíva együvé tartozásának az érzése."38 A gútai közmunkások szervezett hazatérése januárban kezdődött meg, és tartott februárban, márciusban és áprilisban is. Az első transzportot - 91 család 422 tagját - január 14-én indították Mladá Boleslavból Gútára. Január utolsó napján a Jicín környékére deportált 84 család indult el hazafelé 370 taggal. Nagyobb transzport indult még március 11-én Prágából, mellyel 75 család (314 személy) tért haza. Roudnicéről március 14-én 30 család 127 tagja érkezett vissza, április 4-én pedig Cesky Krumlovból szállítottak haza 23 családot.39 A tömegesen visszatérők, akik már rendelkeztek állampolgársággal és visszakövetelték házaikat, szinte megoldhatatlan probléma elé állították az állami szerveket. A hazatért családoknak még a fele sem tudta a két éve elhagyott, régi házát elfoglalni, mivel abban szlovákok laktak. A bizalmiak nagy része, akiknek a házakat időközben kiutalták, áttelepült szlovák volt, s mivel családjával nem tudott hova menni, megtagadta a házak átadását. A hivatalos szervek ideiglenes lakások kiutalásával igyekeztek segíteni a helyzeten, a hazatértek egy jelentős része pedig a rokonoknál húzta meg magát.40 A robbanásveszélyes helyzet megoldására a földművelésügyi megbízott augusztusban húsz lakóház felépítését rendelte el Gútán.41 Az új utcát, ahol a húsz lakóház felépült, ma is Szlovák utcának nevezik. A Csehországból hazatértek jelentős részének újra kellett építenie gazdaságát. Az itthon hagyott állataikat eladták, gazdasági felszerelésüket széthordták, a tűzifát eltüzelték. Gyakran a kerítést, ólakat is szétszedték a bizalmiak. Sokaknak tönkrement a bútora is. A kárt szenvedett deportáltak kárpótlást követeltek elkallódott vagyontárgyaikért, ügyeik azonban évekig 38 SOkA KN, ONV, 62/1949. prez. 39 A visszatérő transzportok jegyzéke nem teljes, az itt említetteket részben Vadker- ty Katalin bocsátotta rendelkezésemre. SObA-BA, póz. ref, 43. d. Egy részét publikálta VADKERTY Katalin: A deportálások. Pozsony, 1996,148-150. p. 40 Uo. 41 SOkA KN, ONV, 832/1949. prez. 172
