1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?

nek vádja és a szlovák telepesek ellen elkövetett atrocitások vádja. A következőkben - ezekre mintegy választ adva - a szlovákiai magyarok 1938-as magatartását kívánom bemutatni.

Az, hogy Csehszlovákia számára 1938 a fordulat éve lesz, már az új év első napjaiban világossá vált mindenki előtt. A következő hónapokban pedig az is kiderült, hogy a köztársaság vezetése válaszút elé került: vagy felhagy az 1918 óta szorgalmazott nemzetállami terveivel és teljes egyenjogúságot biztosít az ország nemzeti kisebbségeinek (illetve az autonómiát követelő szlovákoknak), vagy kérdésessé válik magának az államnak a léte. Nem kétséges, hogy ez a köztársaság vezetőiben is tudatosult, s így a Milan Hod- za miniszterelnök nevével fémjelzett nemzetiségi statútumtervezetet3 a Csehszlovák Köztársaság megmentésének utolsó, de elkésett kísérleteként értékelhetjük.4 Az persze más kérdés, hogy a statútumban felvázolt elképzeléseket, amelyek nemzeti államból nemzetiségi állammá alakították volna át Csehszlovákiát, mennyire gondolta komolyan a teljes csehszlovák vezetés (itt elsősorban Benes elnök őszinteségében van okunk kételkedni), illetve az anschluss hatásának fényében mennyire tartották még fontosnak az érintett nemzetiségek egy ilyen kompromisszum létrejöttét. A Szudétanémet Párt (SdP) magatartása mindenesetre arra utal, hogy Konrád Henleinék már 1938 tavaszán is Csehszlovákia felbontásában látták az egyedüli megoldást. Az SdP agresszív fellépésének köszönhetően (melyhez a cseh hatóságok és nacionalista szervezetek sokszor jó partnernek bizonyultak) a német határszélen az 1938. májusi községi választásoktól a müncheni döntésig szinte folyamatosak voltak a kisebb-nagyobb incidensek, fegyveres konfliktusok.

Ebből a szempontból a csehszlovákiai német és magyar kisebbséget nem lehet párhuzamba állítani egymással. A magyarok által lakott Dél-Szlovákia ugyanis a müncheni válság napjaiig a béke szigetének tűnt, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy az Egyesült Magyar Párt (EMP) koncepciója jól kitapinthatóan eltért az SdP-étől. Az EMP 1938-as politikájában meglehetős bizonytalanság, valamint a kül- és belpolitikai fejleményekhez való többszöri igazodás figyelhető meg. Az EMP alapkoncepcióját illetően úgy véljük, hogy a magyar párt vezérkara (összhangban választóinak széles bá3 A nemzetiségi statútum a Csehszlovákiában élő nemzetek viszonyának alapvető átrendezésével számolt. Kimondta volna a polgárok teljes egyenjogúságát, a nemzetiségek arányos képviseletét az államigazgatásban és a gazdaságban, a költségvetés arányos elosztását, a nemzetiségek oktatási és kulturális autonómiáját. A rendezés fontos részét képezte volna a nemzetiségek nyelvének egyenjogúsítását, a kisebbségek által lakott térségekben hivatalos nyelvként való használatát előirányozó új nyelvtörvény megalkotása. A statútum a közigazgatás decentralizációját, nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi kúriák létrehozásának tervét is tartalmazta.

4 A statútummal kapcsolatban lásd SZARKA László: Národnostní Statut a rozpory mezi Benesem a Hodzou 1935-1938. Dejiny a soucasnosf, 1991/1. szám, 44-47. p.

16