1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949

dulót követő évektől előtérbe került a földművelés. A rétek egy részét föltörték, megnövekedett a gabonatermesztés jelentősége. Ezzel a folyamattal párhuzamosan nagyarányú kitelepülés indult meg a tagosítatlan határba - 1941-ben a lakosság egyharmada már a külterületeken lakott4 s a kitelepülés eredményeképpen századunk első felében Gúta a Kisalföld legnagyobb tanyás településévé vált.

A gútai határ birtokstruktúrájára jellemző, hogy a földek több mint fele a közbirtokosság és a római katolikus egyház tulajdonában, 6 901 katasztrális holdnyi (33%) terület pedig magánkézben állt. Önálló földbirtokosként, őstermelőként 1938-ban mindössze a lakosság 10,7%-át, 1 300 főt tartottak nyilván.

A magas népszaporulat következtében a földbirtokok gyors szétöröklése, a község elszegényedése jellemezte Gútát a század első felében. A lakosság jelentős része napszámból, részes aratásból élt, s a két háború között egyre növekedett a nincstelenek száma. Meg kell azonban jegyezni, hogy Gútán ekkor jelentős volt a földbérlők szerepe: elsősorban az esztergomi érsekség kisebb parcellákra osztott birtokait bérelték a földingatlannal nem rendelkező vagy törpebirtokosok.

Az ismertetett társadalmi tagolódás következtében az első Csehszlovák Köztársaság idején a gútai agrárproletariátus körében rendkívül erős volt a kommunista párt befolyása. A két háború között lezajlott parlamenti és községi választások gútai eredményeit vizsgálva kiderül, hogy általában az első vagy a második helyen végzett, s a községi képviselő-testületben a legtöbb képviselővel rendelkezett a harmincas évek elején.5

3945 - a hatalomváltás

Az első szovjet katonák 1945. március 31-én, nagyszombaton érkeztek Gútá- ra. Parancsnokuk másnap a kommunista párt helyi tagjaival egyeztetve Németh Dániel cipészmestert választotta ki közülük, s bízta meg április elsejétől a bírói feladatok ellátásával.

Április 10-én az új csehszlovák járási közigazgatás vezetője, Padusicky járási komisszár megerősítette hivatalában Németh Dánielt, illetve helyi komisszárnak nevezte ki.6 Április elején a kassai kormányprogramot már kihirdették, ennek értelmében magyarok nem tölthettek be közhivatalokat, a gyakorlat azonban még hónapokig más volt a déli határvidéken.

4 Magyarország helységnévtára 1944. Budapest, 1944, 242. p.

5 Az 1931-ben megtartott községi választások során a leadott 4 643 érvényes szavazatból 1 978-at (42,6%) a kommunista párt kapott, ezzel a 36 tagú képviselő-testületben 16 mandátumot szerzett. Státny okresny archív Komárno (Állami Járási Levéltár Komárom; a továbbiakban: ŐOkA KN), Járási Hivatal iratai, 17399/1925. adni.

6 SOkA KN, ONV, 874/1947. prez.

159