1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949
Angyal Béla Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945-1949 Szülővárosom, a csallóközi Gúta lakossága is megszenvedte a hontalanság éveit. Az itt élő magyarok szenvedő alanyai voltak mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek 1945 és 1948 között sújtották a csehszlovákiai magyarságot. Tanulmányomban levéltári kutatásaim és a résztvevők visszaemlékezései alapján foglalom össze a gútai történéseket,1 különös tekintettel a lakosságcserére. Bemutatom, hogy egy településen belül hogyan zajlottak az események, milyen hatással voltak az akkor bekövetkezett változások a helyi közösségre. Gúta nemzetiségi összetétele és társadalma Gúta a Kisalföld északi részén, a Kis-Duna és a Vág folyó összefolyásánál, a csallóközi oldalon fekszik. A második világháborút követő évekig a település homogén magyar község volt, a más nemzetiségűek aránya 1-5% között mozgott a 20. század első felében. A római katolikus vallású magyar lakosság mellett általában 3% körüli az egyéb vallási felekezetekhez tartozók aránya, akik közül az izraeliták voltak a legtöbben.1 2 E zömmel római katolikus lakosság körében általános volt a magas népszaporulat, családonként nem ritka a 10-12 gyerek sem. Gúta lakosságának túlnyomó többségét a mezőgazdasággal foglalkozó és abból élő népesség alkotta. A század első évtizedeiben számuk lassan csökkenő tendenciát mutatott, de 1938-ban arányuk még mindig 80% körüli.3 A mezőgazdasági termelésre nagy hatással voltak a múlt század végén kezdődött ármentesítési és folyószabályozási munkálatok. A nagykiterjedésű mocsaras határ adottságait kihasználva, korábban állattenyésztésből, széna- és gyümölcskereskedésből élő lakosság gazdálkodásában a századfor1 A lakosságcsere ötvenedik évfordulójára jelent meg összefoglaló munkám. Angyal Béla: Gúta 1945-1949. Dunaszerdahely, 1997. 2 A demográfiai adatok forrásai: Sóznám miest na Slovensku dia popisu l'udu z roku 1919. Bratislava, 1920, 37. p.; Statisticky lexikon obcí na Slovensku. Praha, 1927, 9-10. p.; Ces- koslovenská statistika. Svazek 98. Scítání lidu v Republice Ceskoslovenské ze dne 1. prosince 1930. díl I. Praha, 1934, 35. p.; Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok és állatösszeírás. Magyar Statisztikai Közlemények. 108. kötet. Budapest, 1939, 60-61. p.; Az 1941. évi nép- számlálás. Demográfiai adatok községek szerint. Budapest, 1947,556-557. p. 3 Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok és állatösszeírás... i. m., 96-97. p. 158
