1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - L. Balogh Béni: A csehszlovák–magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyében
e kitelepülésre, vagy sem. Az 50%-os kitelepülési arány a lakosság magatartásából és a község általános hangulatából következtethető."54 A magyarországi szlovákok intézményes áttelepülése 1946. június 11-én vette kezdetét, jóval a tulajdonképpeni, kölcsönösségen alapuló lakosságcsere beindulása előtt. Tekintettel a Csehszlovákiában mutatkozó rendkívül nagy munkaerőhiányra, a magyar kormány hozzájárult a szlovákok egy részének egyoldalú és soron kívüli áttelepüléséhez.55 Az egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából létrehozott magyar-csehszlovák vegyes bizottság56 június 5-én keltezett 1. számú véghatározata alapján 141 bányászcsalád települt át a dorogi szénmedencéből Csehszlovákiába. A soron kívüli kitelepítés június 11-étől 14-ig tartott, jegyzőkönyv is készült róla, amelyet dr. Bernolák Jenő miniszteri osztálytanácsos vett át és továbbított a belügyminisztériumba.57 Esztergom város és járás területéről ez alkalommal összesen 519 személy települt át: 182-en Kesztölcről (12 közülük nem szerepelt a listán), 148-an Dágról, 140-en Sárisápról, Dorogról 43-an, míg Esztergomból 5-en.58 A svábok vagyonából szerzetteken kívül az áttelepülők minden ingóságukat magukkal vihették, állatállományukat is. Az akciót magyar részről a rendőrbiztosságok ellenőrizték.59 Az áttelepülés simán folyt le, kivéve egy kisebb incidenst a határnál: „... június 13-án Komáromban Klausz György nevezetű határvadász százados a települőket szállító gépkocsik határon való átkelését megtagadta, illetve azokat 12 óra 10 perctől 17 óra 10 percig visszatartotta. A százados eljárásának oka előttem ismeretlen" - jelentette a járási főjegyző.60 A bányászok kitelepülésével kapcsolatos tapasztalatait, a levonható tanulságokat dr. Bernolák Jenő később így összegezte: „A csehszlovákok az áttelepítéshez csak akkor láttak hozzá, amikor már minden áttelepülőnek biztosítva volt az új hazában a kenyere. Nálunk a helyzet nehezebb lesz. Fontos, hogy a németek kitelepítését fékezzük: a sváb kitelepülő várja meg a magyar betelepülőt. Ugyanígy a magyarok csak akkor jöjjenek át, amikor már az itteni szlovákok kitelepülése folyamatban van... A csehszlovákiai magyar áttelepülésnél a lebonyolítás feladatát ne bízzuk a csehszlovák hatóságokra, legyen ez a magyar hatóságok dolga."61 A 141 bányászcsalád kitelepülése - a népi demokratikus korszak „széncsatái" idején - nem csekély veszteséget jelentett a magyar gazdaságnak. 54 KEMÖL, IV. 951. b), ad 527/1946. ikt. sz. 55 Új Otthon, 1948. augusztus 7. 56 A vegyes bizottság négy tagból állott, közülük kettőt a magyar, kettőt pedig a csehszlovák kormány jelölt ki. 57 KEMÖL, IV. 961., 618/1946. ikt. sz. 58 Uo. A számolási hiba a forrásban van. 59 Ortutay András: Szlovák lakosságcsere Kesztölcön. Limes, 1992/1. szám, 22. p. « KEMÖL, IV. 961., 618/1946. ikt. sz. 61 Szabó K. i. m. II., 39. p. 150
