1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - L. Balogh Béni: A csehszlovák–magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyében
Csehszlovákia 1946. július 14-én nyújtotta át a magyar kormánynak az átte- lepülésre jelentkezett szlovákok névjegyzékét. Ebben 92 390 személy szerepelt, ami a magyarországi szlovákság többségét jelentette.44 Az eredmény mégsem volt arányban a lefolytatott nagyszabású propagandával,45 csalódást okozott a csehszlovák közvélemény számára éppúgy, mint az ottani hivatalos szerveknek. A Sloboda, az Antifasiszta Szlovákok Frontjának Budapesten megjelenő lapja az alábbiakat írta június 12-én: „A magyar kormánykörök az egész állami apparátust mozgósították, hogy meghiúsítsák a csehszlovák áttelepítési bizottság munkáját. A miniszterelnöktől kezdve a legutolsó falusi rendőrig, a püspöktől lefelé a legkisebb káplánig mindenki a leghülyébb kitalálásokkal bolondította és csalta a népet." Ugyanebben a számban Vértesszőlősről is olvashatunk, amelynek lakói „habozás nélkül, mindjárt a kezdet kezdetén jelentkeztek az áttelepülésre, és türelmetlenül várják a pillanatot, hogy elhagyhassák Magyarországot, ahol eddig csak buta tótoknak nevezték őket".46 Az 1941-es népszámlálás során - az 1945 utáni közigazgatási beosztásra vetítve ki az adatokat - a vármegye 212 ezer lakosából 6 400-an,47 mintegy 3%-nyian vallották magukat szlovák anyanyelvűnek. Többségükre 1946-ban valóban hatással volt a csehszlovák propaganda. A májusi-júniusi helyzetjelentések a kitelepülésre feliratkozottak számának állandó növekedéséről szóltak. A vértesszőlősi elöljáróság szerint a szlovákok jelentkezését „elősegítette az orosz katonaság magatartása, a nagy aszálykár, a beszolgáltatási rendelet ismerése, de főként azon propaganda-hadjárat, hogy akik nem önként mennek, azokat kényszer útján viszik".48 Ugyanakkor „vonzza a kitelepülőket az a körülmény, hogy egy Szlovák kitelepülök 1946-ban 44 Balogh S. i. m.( 122. p. Szabó Károly 95 724 áttelepülésre jelentkezett személyt említ (Szabó K. i. m., 254. p.), ezt az adatot veszi át Szabó A. Ferenc is (Szabó A. F. i. m., 59. p.). 45 A toborzás folyamán szétosztottak 790 ezer újságpéldányt, 490 ezer brosúrát, 540 ezer röplapot, sok ezer könyvet, ezenkívül 60 hangversenyt rendeztek, 133 községben 277 népgyűlést szerveztek és 266 előadást tartottak a budapesti rádióban. ZVARA i. m., 32. p. 46 KEMÖL, Tatai járás főjegyzőjének közigazgatási iratai (a továbbiakban: IV. 960. a), 3021/1946. ikt. sz. A lap azzal vádolta Koczán főjegyzőt és Jabloncki aljegyzőt, hogy „ezek a jó vendéglátásért aztán két-három házat is ígérnek azoknak a vértesszőlősi visszamaradó gazdáknak, akiket a főjegyző és aljegyző nap mint nap ismételten megzsarol". A vizsgálat során a vádak nem igazolódtak, viszont kiderült, hogy Ko- czánt több ízben is letartóztatással fenyegették meg a csehszlovák bizottság tagjai. 47 Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint. Budapest, 1976, 21. p. 48 KEMÖL, IV. 951. b), ad 334/1946. ikt. sz. (Főispáni helyzetjelentések, 1946. VI. 1 - VI. 15.) 148