Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
376 Balassagyarmatnál évenként 56165 korona személyi többletkiadás fedezetéről kell tehát gondoskodni, ami a nagyközség vagyontalansága miatt csakis úgy volna elérhető, ha újabbi jövedelmi forrásokról gondoskodnánk. Ily újabbi jövedelmi forrásokat képez, miként az több rendezett tanácsú városnál található, a szesz fogyasztási adópótlék behozatala, továbbá a ház- bérf ill érek szedése és az ingatlan eladások alkalmával az érték után 1%-ot kitevő átíratási díj. Az elöljáróság e 3 új jövedelmi forrás behozatalával elérhető jövedelmek után puhatolódzott és számítást tett, melynek eredménye az volt, hogy ezen újabbi jövedelmek körülbelül annyit eredményeznének, hogy évenként a személyi kiadások pótlására szükséges 56 165 korona összeget fedeznék, esetleg 8-10 ezer korona maradna fenn a községi pótadóból való fedezésre. Mielőtt tehát a rendezett tanácsú városra való átalakulás tulajdonképpeni kérdéséhez fognánk, szükséges volt a személyi kiadásokról és az esetleges jövedelmi forrásokról ezen tájékoztatást közölni. Határozat A képviselőtestületi közgyűlés az elöljáróság ezen jelentését tudomásul veszi, egyben a további intézkedések megtétele czéljából az elöljáróságon kívül Baintner Ottó, Jeszenszky Kálmán, Dr. Koltai Ernő, Krúdy Ferencz, Dr. Sztranyavszky Sándor, Áninger László és Dr. Feledi Jenő képviselőtestületi tagokból álló bizottságot küldi ki azzal, hogy a bizottság mindenre kiterjedő javaslatát a közgyűlésnek mutassa be. V. 71. 35/1912. 124. Szécsény, 1912. április 19. Újságcikk a Szécsényben tervbe vett Rákóczi szobor elhelyezéséről Hova helyezzük Rákóczi szobrát Szécsényben? Egy ilyen fontos kérdést akarok felvetni, mely actuális voltánál fogva kell, hogy érdekelje a nagyra becsült Szoborbizottságot. Mert eme kérdés megoldása szintén nagy körültekintést, meggondolást és szaktudást igényel. Tehát ha majd rákerül a sor arra, hogy hova is helyezzük Rákóczi szobrát, feltétlen meg kell hallgatni oly egyéneket, kik hivatásosan foglalkoznak ily kérdések tanulmányozásával, eldöntésével. Gondolkodni kell azon és meg kell hányni-vetni alaposan sok szempontból tekintetbe véve a kérdést és félre kell tenni minden érdeket, mely a szobor érvényesülhetésének rovására
