Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

377

lenne. Mindenek előtt az illető szobrászművész véleményét kell kikérni. De meg kell kérni a Magyar Képzőművészeti Társulatot is, egy beterjesztett vázrajz és leírás, vagy ilyesféle kíséretében, mondjon véleményt ő is a szobor elhelyezése tárgyában. Úgy hiszem díjtalanul meg fogja cselekedni, hisz érdekében áll, hogy esetleg ne legyen egy városban egy történelmi nevezetességű szobor elhelyezése által elhibázva.

Hogy hova is helyezzük hát a szécsényi Rákóczi szobrot? Szerény nézetem szerint semmi esetre a Városháza elé, hanem az Erzsébet sétányra. A Városház maga is, - ne tessék megharagudni érte Kedves Polgártársak, hisz ez csak az én nézetem, meg nem is mérvadó, - el van hibázva elhelyezésével, elhelyezésében. Az nem tér, ami előtte van. Sem utca, sem tér. Az egész környék oly hanyag építkezés, szépészeti meg gazdasági szempontból, melyet csak talán ükunokáink fognak kijavítani. így vagyunk ezzel széles ez országban. A magyar városok közül Budapestnek egy kis része, Szegednek egy része van és egypár kisebb városnak igen kicsi része van úgy építve, hogy megfelel a styl- szerű építkezésnek. Nálunk most kezdenek csak egypáran erre gondolni, most kezdenek csak látni. És ezek a hibák megbénítják a haladást is, az élet szebbé válását is, és a szép iránti helyes érzék kifejlődését is.

Szécsényben csak egy ház van, mely kiállja a kritikát ebből a szempontból és ez a Ruszinkó-féle ház. A többi, nem véve ki a Gross-féle kastélyt sem, ha a déli oldalról nézzük, nagyon, de nagyon messze vannak attól, hogy stylszerűségben gyönyörködő és kereső szemet kielégítsék és megnyugtassák. Persze a kis város a nagy után megy és úgy építkezik, pedig itt a végzetes hiba. Ezért van az a rengeteg szabálytalan, éktelen utca épület.

Hanem erről majd talán más alkalommal, bár hiába való lesz, akár csak a szécsényi temető elhelyezésének ügye. Nálunk a közigazgatással, - hogy egy nagy jogászprofessor szavaival éljek - senki sem törődik igazán. Mindenki azt hiszi, hogy jóléte saját tehetségétől és szerencséjétől függ. A legprimitívebb német falu szebben van építve, mint a mi nagy városaink tömege.

Hogy én mért találom az Erzsébet sétányt alkalmasabbnak a szobor elhelyezése helyéül: azért mert az legalább tér és elég tágas, arányos és mindenféleképp jobban érvényesülhet a szobor ott, mint a lejtős, szabálytalan utcza szélesülésben a városháza, helyesebben községháza előtt. Pláne, ha a város már rendészeti és szépészeti szempontból meg is oldaná eme térszerűségnek a térré válását. A barátok telkét, mely kiugrik a templom főfal vonalából, megvétellel az utcát oda tolni és a sétány kerítését kijjebb téve tűrhetős szabályosságot kaphatna. A szobor elhelyezésével pedig az egész sétányt átalakítani és az éktelen akácfák helyére fenyőket és más nemesebb fákat ültetve oly keretet kölcsönözhetnének az oda elhelyezendő szobornak, mely