Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
289 a választás vezetője a választó közönség óhajával ellentétben jelöljön olyanokat, akik éppen eszébe jutnak? És ha névszerinti szavazást kér hétszázhetven választó nem méltányos-e azt elrendelni? Jogállamban élünk, legalább azt hisszük, hogy abban élünk; vagy talán Salgótarján külön államot képez az államban, olyan államot, melynek teljhatalmú szuverén fejedelme nem a közóhaj, nem a választók többségének akarata, hanem nagyságos Szi- lárdy Ödön úr, miniszterelnöke pedig nem a polgárok akaratát tekintetbe vevő tapintat és humánus, honestus, szabadelvű eljárás, hanem a főszolgabíró megfoghatatlan, elkeserítő önkénye? Hol volt a többi? Számoljunk be a tényekről! A nagy többség Rákos Gyula mellett állt, kire nemcsak az egész aczél- gyár szavazott volna, hanem Hricsóvszky úr pártjának nagy része is, valamint az „irányadó körök"-be tartozó pár intelligens emberen kívül minden intelligens szavazó. De Rákos visszalépett, mert nem akarta magát kitenni annak, hogy a főszolgabíró úr egyszerűen elejtse az által, hogy nem kandidálja. Tudta, hogy hiába áll a háta mögött a nagy többség, mert Martonfal- vay úr nem fogja kandidálni. Ez bírta Rákost a visszalépésre. Mert Rákos nem kell Szilárdynak, aki pedig nem kell Szilárdynak, az nem kell Marton- falvaynak sem és megeheti a fene! Rákos visszalépése után két erős párt állt egymással szemben, a Hricsóvszky Andrásé meg az Okolicsányi Lajosé. (A Vattay pártja nem volt olyan, hogy győzelemre segítette volna jelöltjét.) így állván a dolgok, mihelyt szavazást kértek, az lett volna a honestus, tapintatos és szabadelvű eljárás, hogy a főszolgabíró a Hricsóvszky és Okolicsányi közt a szavazást elrendelje. De, minthogy Szilárdy úrnak nem tetszett Okolicsányi, hát ennek folytán Martonfalvay úr nem kandidálta és így elejtette; de kandidálta Hricsóvszky urat és két olyan strohmannt, akik számba nem jöhettek s rögtön önként visszaléptek. így azután Hricsóvszkyt egyhangúlag megválasztott bírónak jelentette ki! Kijelentjük ennélfogva, hogy ez az egész eljárás nem választás, hanem kinevezés! Nagyságos Szilárdy Ödön úr Martonfalvay Gyula főszolgabíró úr által kinevezte Hricsóvszky András urat Salgótarján bírájává! Mi ez? Nem pofonverése ez a jogérzésnek? Alkotmányos eljárás ez? Vagy csak azért vannak törvények, hogy azokat ilyen szépen ki is lehessen játszani? Bolond az a választó, ha le nem mond választói jogáról! Minek neki jog, ha nem gyakorolhatja! Törvénybe kell iktatni, hogy a község képviselőit a bírótól lefelé az utolsó átsöprőig nagyságos Szilárdy úr nevezi ki és a szavazati jog eltöröltetik!
