Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
280 91. Balassagyarmat, 1901. december 21. Dr. Révész Dezsőnek, a balassagyarmati izraelita hitközségi elnökének kérvénye a Scitovszky utcában felállított szombati zsinóroszloppal1 kapcsolatban A képviselőtestület az orthodox izraelita hitközség ezen beadványát nem tarthatja a 197/901. számú határozat elleni fellebbezésnek, mert a múlt hó november 20-án tartott közgyűlésen ezen ügy tárgyalásába érdemileg nem bocsátkozott, hanem csak az engedély nélküli zsinóroszlop eltávolítására tette meg az intézkedéseket: A most beérkezett szabályszerű kérelemre vonatkozólag 16 szavazattal 8 szavazat ellenében kimondja a képviselőtestület, hogy a Scitovszky úton egyik oldalán az úttestbe, a másik oldalán a város telkébe beállított zsinóroszlop eltávolíttassék, de kimondja egyúttal a város többi részére felállított ezen zsinóroszlopok eltávolítását is. A képviselőtestületet ezen határozatánál legkevésbé sem a vallási türelmetlenség vezeti, hanem a lakosságnak és közöttük az izraelita lakosság nagy részének kérelme és óhaja, hogy ezen, vallási dogmát nem érintő, csak a régi sötét középkor maradványának tekinthető szokás végre megszűntettessék, annál is inkább, mert Magyarországon a városok legnagyobb részében már megszüntetve lett ezen szombati zsinór alkalmazása s csak néhány oly helyen áll még fenn, hol a zsidóság az országban uralkodó közszellem és liberálismus ellenére görcsösen ragaszkodik azon szemponthoz, hogy ezen honban élő magyar és magyar polgár között vallási úton is fennmaradjon az erős válaszfal. A képviselőtestületet a tiszta hamisítatlan liberálismus vezeti ezen határozatában és követi a szabadelvű kormány bölcs intézkedését, hogy midőn a törvényhozás a hazában egyenlő jogokat, egyenlő kedvezményeket adott minden nyelvre és vallásra különböző népnek, megköveteli és jogosan, hogy állam ezen államban ne létezzék és minden város, község, testület vezetőségének kötelessége azon régi, a merev konrservatismust jellemző sem szokásjogon nem alapu1 Szombati zsinór - drót- vagy kötélhálózat, amellyel a zsidó községek bekerítették azt a helységet vagy utcát, ahol laktak. E hálózat célja az volt, hogy a városnak házait mintegy egyesítsék. A hálózat folytán ugyanis az egész község egy háznak számított, így meg volt engedve a kisebb terhek hordozása a házon kívül. A mohácsi vész előtt pl. a Budán levő szombatkapu, a későbbi bécsi kapu, amely a Zsidóutca végén feküdt, elnevezését onnan nyerte, mivel a szombati zsinór, amellyel a zsidók utcáját bekerítették, innen indult ki.