Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

281

ló, sem vallási meggyőződést nem sértő institucziókat megszüntetni, melyek a régi elnyomottságot, sötét középkorbéli szellemet képviselik.

Lelkiismerettel mondhatta ki ezen határozatot a képviselőtestület, mert éppen a közgyűlésen jelenlévő izraelita tagok egy része kérte a képviselőtestületi közgyűlést, hogy ezen, vallást nem érintő és csak a kereszténység s az izraeliták közötti válaszfalat erősítő és feltüntető intézmény végre valahára eltöröltessék.

De a város képviselőtestülete autonóm jogánál fogva is intézkedett, melyet a törvény neki határozottan megenged és éppen a Nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi Miniszter Úrnak 57598/95 számú kegyes határozata szerint, amelyre a kérvényező orthodox izraelita hitközség hivatkozik. Ugyanis a hivatkozott magas határozatban megengedte a vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr, hogy a szombati zsinórok a nagyközség egyes útczái- nak végpontján felállítandó tetszetős alakú póznák segélyével drótzsinór alkalmazásával, kellő magasságban és az útrendészeti szabályok betartása mellett felállíttassanak. Igen, de a Miniszter Úr, mint határozatában kimondja, a képviselőtestületi közgyűlésnek 1895. év június 22-én 87. számú határozata következtében engedte meg, tehát el lett ismerve a nagyközség autonóm joga ezen ügyben. 1895. évben, midőn még a kedélyek ingerültek voltak az életbe léptetett egyházpolitikai törvények folytán, midőn a képviselőtestület nem bírt arról még tudomással, hogy ezen szombati zsinór alkalmazása a vallási szabályokat nem érinti, a hitközség kérelmét teljesítette. De most midőn éppen e tárgyban felszólaló s közöttük éppen jogász izraelita képviselőtestületi tagok kijelentették, hogy tudomásuk és meggyőződésük szerint ezen zsinór eltávolítása vallási szabványt nem sért, midőn a felszólaló izraelita képviselők közül kijelentették, hogy ezen szombati zsinórok csak a maradiságot, a haladni nem akarást képviselik, a képviselőtestületnek az 1895. évi 87. számú határozatot megszüntetni illetve megváltoztatni kötelessége volt. Kötelessége volt útrendőri szempontból is, mert a zsinórok nem kellő magasságban voltak és minthogy a drót a gyenge kifeszítés folytán alácsüngött, nem egyszer a közlekedést sértve a szénás szekerek és más magasan fekvő tárgyakkal megrakott szekerek közlekedését akadályozta.

De nem engedheti meg a képviselőtestület, hogy a tudta nélkül a Sci- tovszky úton felállított oszlopok megmaradjanak, mert először is az a hely nem az utczának végpontja, de a város legszebb utczájának kezdete, nem engedheti, mert a városnak mint erkölcsi testületnek beltelkére lett felállítva megkérdezés nélkül ezen oszlop, azon telekre éppen, ahol a város lakosságának keservesen áldozott pénzéből egy díszes monumentális épület emeltetik ugyanis, az állami polgári leányiskola és kisdedóvoda.