Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

268

külföldi iskolákban nyerhettek ifjaink. A tudományokat és szépművészeteket a fejedelmektől és egyes főuraktól behívott idegen tanárok és tudósok ápolták. A 17. és 18. században keletkezett nehány felekezeti főiskola, azonban legnagyobb részt szegényebb sorsú ifjak látogatták, mivel a magyar nemzet módosabb családai gyermekeiket még mindég inkább külföldön neveltették. A 19-ik század első felében belátták egyes hazafiak, hogy Magyar- ország - dacára gazdagságának, tejjel-mézzel folyó földjeinek - csak úgy képes magát fenntartani a többi művelt európai államok között, ha kultúrájukat, kereskedelmüket elsajátítani, sőt velük versenyezni képes. De a század első felében még úgy a népiskolák, mint a magasabb tanintézetek csecsemőkorukat élték, rendszeres elemi iskolák csak nagyobb városokban voltak, középiskolákban pedig leginkább szerzetesek tanítottak.

Az alkotmány helyre állítása után a kormány tudatára jött annak, hogy programjának legelső feladatát kell képeznie a közoktatásnak. Törvényeket alkotott, szabályozta a népoktatás és kisdedóvás ügyét az 1868. évi 38. t. czikkben középiskolákat állított fel az ország különböző vidékein állami segély és felügyelet alatt. Törvényhatóságok, városok versenyeztek, nem csekély áldozatokat hoztak, hogy területükön oly tanintézetek létesüljenek, amelyekben ifjaik magasabb tudományokhoz szükséges kellő előkészítő oktatásban részesüljenek. A kormány tőle telhetőleg igyekezett az óhajoknak, kívánságoknak eleget tenni, egyrészt azon czélból, hogy minden vidéknek megfelelő közelségben középiskolája legyen, másrészt mert belátta azt, hogy e hazában, hol a magyarság a sokféle nemzetiség között számra nézve túlsúllyal nem bír, fölényét, uralmát csupán oly erős nemzeti iskolák és tanintézetek felállítása folytán tarthatja fenn, melyben hazafias tanárok és tanítók szívébe csepegtethessék a kis gyermekkortól fogva a felnőtt ifjúnak azt, hogy e földön a Kárpátok bérczei között a nagy magyar alföld sík rónáin csak az a nemzet lehet uralkodó, mely évezredeken keresztül vérével öntözte e földet s vére áldozataival érdemelte ki létjogát. Városunkban, mely va- gyonilag szegény volt a Balassák elmúlta után meczénással nem bírt, csaknem félszázadnak kellett letelni, még egy középiskola létesült. Ugyanis 1875-ben - most 25 esztendeje - midőn az államilag segélyezett polgári 6 osztályú fiúiskola megnyílt. Szép eredmény volt ez is.

Köszönet azon derék férfiaknak, kik létesítésén buzgólkodtak. A vármegyei törvényhatóság a város közéletében szereplő egyénei azonban tudatára jöttek annak csakhamar, hogy Balassa Gyarmaton, a vármegye székhelyén, hol állami, vármegyei tisztviselők és hivatalnokok oly nagy számmal vannak, egy oly középiskolának felállítása szükséges, mely képesíti a gyermekeket a főiskolákban való további kiképzésre. 1885. év július 16-án nyújtott