Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
269 be a képviselőtestülethez indítványt Bodnár István városi képviselő, amelyben javasolja a polgári iskolának akkénti átalakítását, hogy az alsó 3 osztály gymnasiális irányban taníttatnék, a felsőbb 3 osztályban pedig az iskola növendékei a gazdászati, az ipari és kereskedelmi pályára képeztessenek ki. Ezen indítvány ellenében Balás József képviselő a polgári iskolát jelenlegi szervezete és berendezése által a közvélemény szerint megfelelőnek nem tartja, a város közönségének szellemi és anyagi fejlődése érdekében szükségesnek találja egy latin iskola felállítása iránt mozgalmat indítani, még azon esetben is, ha ezen középiskola négyosztályú leend. A képviselőtestület Balás József indítványát egyhangúlag elfogadta, a mozgalom megindítására saját kebeléből hét tagú bizottságot küldött ki, melynek tagjaivá megválasztva lettek: Reményffy József, Kövy Tivadar, Harmos Gábor, Balás József, Ba- intner Ottó, Feledi Henrik és ifj. Schulcz Lajos képviselők. Ez volt az első lépés a balassagyarmati gymnasium érdekében. A kiküldött bizottság azonban úgy látszik teljesen magára volt hagyatva, a szép eszme bár felkarolva volt s az akkori kormánynál az informálások megtörténtek, azonban újabb erős agitáczió akkor indult meg, midőn a vármegye törvényhatósági bizottsága 1892. év november hó 30-án tartott gyűlésén elhatározta, hogy tekintettel arra miszerint tisztviselői javadalmazásának felemelése által azok sorsán nem javíthatván, legalább közvetett módon megkísérli megélhetési viszonyaik könnyebbé tételét azáltal, hogy gyermekeik helyben leendő neveltetése végett egész súlyával támogassa a gymnasium létesítését - annak itt helyben leendő felállítása iránt a vallás és közoktatásügyi magyar királyi minister úrhoz feliratot intéz s annak támogatására a főispán úr Gróf Degenfeld Lajos Öméltóságának vezetése alatt, a vármegye alispánja és hat országgyűlési képviselőből álló küldöttséget választ, mely a vármegye ezen óhajtását személyesen tolmácsolja. A sikerre tehát meg volt a remény. A tárgyalások a vármegye és a város által beküldött közös bizottság részéről megkezdődtek. Ezen bizottság előkészítő munkálata folytán a vármegye törvényhatósági bizottsága 1892. május 31-én 97. szám alatt felhívásokat intézett a szomszédos társ törvényhatóságokhoz is kérve őket a szellemi és anyagi támogatásra. A gymnasium létesítésénél azonban a döntő lépés 1894. évben történt meg, amidőn is O Császári és Apostoli királyi Felsége dicsőségesen uralkodó Fejedelmünk itt tartózkodása alkalmával Balassa Gyarmaton felállítandó gymnasium czéljaira 2000 koronát legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Tehát a város és vidékének a gymnasium felállításához fűzött jogos érdekei Apostoli királyunk által a legmagasabb méltatásban részelvén, még a kétkedők is a legnagyobb reménnyel bíztak óhajuk megvalósulásában.
