Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
267 ki a mai napon megnyíló gymnasium alapító kezdeményezése és engedélyezése ügyében tett nagykegyű elhatározásáért. Balás Ferencz városi főbíró, nyugalmazott főszolgabíró, s a koronás aranyérdemkereszt tulajdonosa. Ezek előre bocsájtásaival őszinte szívből üdvözölve a megjelenteket, midőn a szabályszerűleg egybehívott ezen ünnepélyes rendkívüli közgyűlést Nógrád vármegye alispánjának kegyes engedélyével e díszes teremben megnyitom, a jegyzőkönyv hitelesítésére Horváth Danó és Feledi Henrik képviselőtestületi tagokat kérem fel. A megnyitó beszéd elhangzása után Hesz Vilmos városi aljegyző felolvasta a főgymnasium létesítésének történetét: Mélyen tisztelt ünnepi közgyűlés! Minden egyes államnak, nemzetnek erejét, nagyságának, boldogulásának feltételét népeinek általános műveltsége képezi. Tudományok, szépművészetek, ipar, kereskedelem csak ott virágozhatnak, hol a nemzet áldozatot nem kímélve kulturális intézményeit szaporítja, iskolákat emel, tanítókat képez s a fiatal nemzedéket a szorgalomra, a jó a szép, a nemes iránti szeretetre, a tiszta erkölcsben neveli. A világtörténelemből látjuk, hogy azok a népfajok, azok a nemzetek, melyeknek uralkodói, vezető férfiai elég bölcsek voltak tudatára jönni annak, hogy a nép jólétének, gazdagságának föltételét a kultúra képezi: képesek voltak tudatára jönni annak, hogy a nép jólétének gazdaságának föltételét a kultúra képezi: képesek voltak a többi felett fölényt gyakorolni, hatalmukat, befolyásukat saját vagyoni fölvirágzásuk érdekében érvényesíteni. Athén, Róma, az ókor eme városai műveltségüknek, erkölcseiknek köszönhették hegemóniájukat s nagyságuk romba dőlt azonnal, amint a tudományok művelését, kulturális intézményeiket elhanyagolva, ifjaik a gyönyörökben, az élvezetekben merültek el. A kereszténység a rettentő üldözések közepette is bámulatos hódításait csak annak köszönhette, hogy magasztos elvei mellett iskolákat létesített, tanítókat nevelt, kik a vadnépeket a tudományokban, szépművészetekben, az erkölcsösségben kiképezték. Nemzetünk az évszázados küzdelmek, kül- és belháborúk következtében a népnevelésre, a tudományok, a szépművészetek, az ipar fejlesztésére gondot nem fordíthatott. Addig, míg a nyugat népiskolákat emelt, könyvtárakat, hasznos intézeteket létesített, főiskoláiban a jogi és a természettani tudományokban képeztette ifjait, a magyar nemzet karddal kezében harcolt s Európának védbástyáját képezte a különféle kun, tatár, törökhordák pusztításai ellen. Valljuk meg őszintén népoktatásról, kultúráról hazánkban a 19-ik századig nem beszélhettünk. Hiányosan felszerelt és nem egyszer tanerők nélkül csak népesebb városban voltak iskoláink, magasabb kiképzést azonban csak
