Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
217 gadása alkalmával, a kir. törvényszéknek és a kir. járásbíróságnak hivatali helyiségül szolgált 32ik számú emeletes iskolaház. Azt pedig, hogy viselt hivatalaim körében mily odaadó buzgósággal, hívséggel, ernyedetlen szorgalommal és correct munkálkodással jártam el mindig, igazolhatja a Nógrád vármegyei levéltár, melynek az általam huzamos évek során át tisztázott jegyzőkönyvek örökidőkig díszére szolgálnak. És e hosszú idő alatt fizetésemelésben részesülni szerencsém csak egyszer volt - 1841-ben, mikor Gróf Keglevich Gábor1 főispánsága alatt 100 (egyszáz) pengő forint évi fizetésem - 150 (egyszázötven) pengő forintra emelkedett fel, azóta soha! Igaz, fáj ma is, nagyon fáj elfogult lelkemnek, hogy agg koromban, életem 82.ik évében, amidőn annyi nélkülözések, annyi méltatlanságok elszenvedése után már nyugodtan pihenni volna jó, fizetésemelésért, vagy segélyért arczátlankodnom kell; - de hát a szükség kényszer-parancsának engedelmeskedve, - az iránt bátorkodom Méltóságod s a mélyen tisztelt Tekintetes törvényhatósági Bizottság kegyes színe előtt alázattal esedezni, hogy a fent előadottakat magas figyelmükre méltatva, engem némi fizetésemeléssel - avagy ha ez most se lenne eszközölhető - úgy némi kegyes segélynyújtással megörvendeztetni méltóztatnék. Magas kegyeikbe ajánlottam mély tisztelettel maradok. BalassaGyarmaton 1894. november 24. Méltóságodnak s amelyen tisztelt Tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak legalázatosabb szolgája Kapor György vármegyei írnok IV. 405. 8. doboz 21024/1894. 74. Sámsonháza, 1895. október 20. Kossuth Lajos emléktáblájának felavatása Sámsonházán Lélekemelő ünnepélynek színhelye volt folyó évi október hó 13-án a Nógrád megyei sámsonházai község. 1 Gróf Keglevich Gábor (1784-1854) konzervatív politikus. 1806-tól a Helytartótanács tisztviselője, 1824-től Csongrád megye főispán helyettese, 1828-tól 1848-ig Nógrád megye főispánja, 1830-tól a Magyar kancellária főtanácsosa, majd több országos tisztség birtokosa. Az MTA levelező tagja.