Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

204 csupán a jeles régészünk Pintér Sándor1 úr hazafias adományából; azonkívül is még nagyszámú e szakbeli leletek láthatók másik olyan szekrényben. To­vábbá egyptomi, római és pompeji régiségekből is kiváló példányok tűnnek fel. Vannak lőfegyverek, kardok és egyéb mindenféle hadi eszközök szép számmal. Az érem-gyűjtemény római osztálya több mint ötszáz, a magyaror­szági (melyekhez kivált az Árpádok korszakából Jablonczy Miklós, pénzügy­igazgató úr nehány kiválóan érdekes példánnyal járult) háromszáz, valamint a külföldi régi és újabb pénzek és emlék-érmek együtt ezer, és öszvesen kéte­zer példányban állanak a tudni vágyók megszemlélésére. A keramikai és házi eszközök, edények stb. osztálya is nagy számban kiváló darabokat bír máris. A képzőművészet köréből régibb eredeti szobrokban, valamint másolatokban mintegy 25 darabot, domborművekből szintén néhányat, végre vászonra fes­tett arczképekből és egyéb képekből húsz darabot mutathat fel. A kéziratok, úgymint levelekből és okmányokból száznál jóval több darab áll a thékákban; nyomtatott könyvekből pedig csak az eddig begyültek is több mint hatszáz kötetre terjednek; pedig még a nagyobbszerű ajánlatok be sem kelteztettek az idő rövidsége és helyszűke miatt. így éppen a megnyitás napja előtt lepettem meg azon hazafias nagylelkű adomány bejelentésével, miszerint a műveltség terén kiváló férfiakat növelt Kacskovics család közös régi családi könyvtárát, mely hat-nyolczszáz kötetet számlál, adományozta Múzeumunk­nak, mely gyűjtemény az eddigiekkel és a Szontagh Pál úr ő excellentiája által felajánlott könyvtárral együtt már is meg fogja haladni a háromezret. Nemcsak régiség és ritkaság tárunk, de könyvtárunk is lesz tehát és bizo­nyára nem valami selejtes darabokból, de valódilag kincsszerű tudományos művekből álló. Mindez egy rövid évnek fele alatt történt. De a nyugalom - halál és enyészet! Megállanunk tehát nem lehet, nem szabad. Gondoskodnunk kell tehát saját telekről, saját hajlékról is, hol ezen nemzeti kincset biztosan és kellően elhelyezhessük. És - ami lényeges fődo­log, - szükséges, hogy az aggság magam féle megviseltjei helyébe az ifjabb nemzedékből új, edzettebb, lelkesedéssel megáldott ifjak támadjanak a szent ügy bajnokai gyanánt. És jól esett szívemnek a többi helybeli és vidéki 1 Pintér Sándor (1841-1915) 1867-től ügyvédi gyakorlatot folytatott Szécsényben. 1901- ben a szécsényi kerület országgyűlési képviselője lett. Régészeti és néprajzi kutatáso­kat folytatott. Monografikus tanulmányában a palócságot mint önálló néprajzi cso­portot történeti-régészeti-nyelvjárási emlékeinek számbavételével vizsgálta. A szá­zadvégen kibontakozó etnográfiai kutatások figyelmét az északi magyar vidékekre irányították. Főművei: A palóczokról (Bp., 1880); A népmesékről (Losonc, 1891); Szé- csény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban (Losonc, 1897).

Next

/
Thumbnails
Contents