Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
205 jelességek közt a megnyitási ünnepélyen ott látni megyénk egyik nagyreményű fiát Forgách Antal grófot, nagynevű atyjának méltó örökösét, emelkedő lelkesedés derűjével, azon óhajtást keltvén bennem, hogy vele, együtt több magasztos buzgalmú Múzeumpártoló nemes keblű ifjú leventét adjon a magyarok Istene vármegyénknek és Múzeumunknak. Horpács, deczember 1.1891. Nagy Iván.1 Nógrádi Lapok és Hon ti Híradó 1891. 49. szám 67. Salgótarján, 1892. március 4. A csatornázás hiányának csökkentése Salgótarjánban Olvastatott: a magyar királyi Belügyminiszter úrnak Salgó Tarján nagyközség sűrűn lakott házainak szűk udvaraira s a kellő csatornázás hiányára vonatkozólag - 69081/VI11.1891. szám alatt kiadott kegyes intézménye, s ebből kifolyólag vármegyei alispán úrnak 439/892 számú felhívása, amelyben a községi képviselőtestületet a közegészségügyi tekintetekből kifogásolt körülmények mikénti megszüntetése tárgyában hozandó határozat felterjesztésére hívja fel. 1 Nagy Iván (1824-1898) az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldi- kus, történész. Magyarország családai című műve ma is alapvető forrás a családkutatók számára. A magyar genealógia fejlődését egymaga, minden segítség és támogatás nélkül mozdította előre. Elsősorban családkutató és nem elméleti genealógus volt. Jogi tanulmányokat folytatott, 1845-től népdalgyűjtéssel foglalkozott. A pozsonyi jogakadémia elvégzése után 1847-ben jurátus lett. Részt vett a szabadság- harcban, ahol a főhadnagyi rangig jutott, majd annak bukása után letartóztatták. Pártfogói segítségével kiszabadult és a besorozás elkerülésére Berchtold grófnál vállalt nevelői állást. Nagyorosziban való tartózkodásakor írta a Nagy-Oroszi mezőváros helynevei című munkáját. Nagyorosziból Itáliába távozott, ahol történelmi források után kutatott. Ekkor bukkant rá Ludovico Gritti, magyarosan Gritti Lajos velencei származású kormányzó életéről tudósító emlékiratokra. 1853-ban ügyvédi irodát nyitott Balassagyarmaton. A Magyar Történelmi társulat választmányának alapító tagja volt. 1874-ben az MTA rendes tagja lett. 1878-ban visszavonult horpá- csi birtokára, Nógrád megyébe. 1883-ban az újonnan megalakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke lett. 1891-ben az ő ösztönzésére jött létre a Nógrád vármegyei Múzeum-Társulat és ugyanebben az évben Balassagyarmaton a Nógrád megyei Múzeum, amelynek hatalmas, tízezer kötetes könyvtárát is szánta.
