Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

124

nulmányozzam a török politikai és társadalmi viszonyokat, s azokról a magyar lapok hasábjain pár éven keresztül, a pusztákban kiáltóként czikkez- zek oly szellemben, mint amilyet két év óta a hazai sajtó legnagyobb része s a közvélemény documentál, sajnos, hogy kissé későn! ...

16-17. kép.

Képek a zsélyi fürdőről

Bocsánat ez el nem nyomhatott megjegyzésért és kitérésért; visszatérek rögtön Zsélybe s megismertetem azt teljesen. Igen, teljesen, mert ha Mehádi- áról1 és több más jeles magyar fürdőről önálló füzeteket lehetett, sőt kellett is már írni, hogy hírnevüket a nagy közönség kellőképp méltathassa. Zsély- ről a legjobb akarat mellett sem lehet egy rövid czikknél többet összeállítani. De annyit megérdemel.

Balassa-Gyarmattól 8 kilométernyire, háromnegyed részben alacsony hegyektől környezve s a Kürtös patak felé nyitva fekszik egy szűk völgy mélyén 5485 négyszögöl (= 4 Vi hold) területen Zsélyfürdő, a hasonnevű községből Óvárra vezető út mellett. Tulajdonosa a gr. Zichy család, melynek úgynevezett divényi senioralis1 2 uradalmához tartozik.

1 Mehádiának nevezték gyakran Herkulesfürdőt, a világhírű erdélyi fürdőhelyet, pedig távol esnek egymástól, így külön közigazgatási egységek is.

2 senioratus = olyan öröklési jogrend, amely a leszármazási foktól függetlenül a család legidősebb tagjára száll.