Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

nát termők, szántóföldjeik hány kila vetés alá valók, szőleik hány ember kapálok. Igaz ugyan, hogy a kenderföldet csak Szécsényben tartották lejegyzésre érdemesnek.

1 Semmilyen földterületet sem rögzítettek Adácson, Viszneken és Horton, illetve Gyöngyösön s a gyöngyösi uradalomhoz tartozó Keszegen sem

2. A szántót és a rétet mindenhol feljegyezték Szécsény, Csákányháza kivételével, és csak Uhorszkán maradt el a szántók összeírása.

3 Valószínűen az irtásterületek hiánya miatt nem találhatunk adatokat irtásföldekről Nógrád vármegye mezővárosai s némely falva esetében.

4 Hasonló okok miatt maradhatott el a szőlők összeírása is számos településen.

5 Az „adójukat", valójában a pénzben teljesített földesúri járadékot és váltópénzeket is többször megállapították, vagyis azt, hogy pontosan mennyi rénes forinttal tartozott az adott családfő a földesúrnak. Mindezt a szécsényi uradalom (I.) esetében följegyezték Lóc, Hollókő és Ecseg

6 kivételével, míg a zsélyi uradalomban (II.) csak Balassagyarmatnál

7, a két füleki birtokrésznél is mindössze Füleken

8 tették meg, de a gyöngyösi jószágban (III.) ennek összeírása teljesen elmaradt. Végül külön oszlopban tudakolták meg, hogy „hány esztendeje itten lakásának", bár a fejlécekre csak ritkán került föl ez a kérdés. Itt eltérő részletességgel tüntettek fel a családfőre, a családra vonatkozó más adatokat is. Nemcsak azt kérdezhették tehát, hogy mióta élt a településen, hanem azt is, hogy honnan származott, mikor érkezett a településre, ki volt a korábbi földesura, melyik uradalomrészen élt, volt-e foglalkozása, milyen mesterséget űzött, néha a testi fogyatékosságát, vagyoni helyzetét is. Olykor feljegyezték a családfő társadalmi állását (nemes, örökös vagy szabadmenetelű jobbágy, zsellér). Előfordult azonban, hogy a foglalkozásra, társadalmi állásra vonatkozó adatokat az első két oszlopban jelölték. A táblázatos összeírást követő szövegben a következők iránt érdeklődhettek az összeírok. Voltak-e más birtokosok az adott helységben? A Koháryak része mekkora volt, illetve közös családi jószágok esetén az egyes családtagoknak mi11.1. Szécsény, mezőváros 2 III. 2. Adács, falu; III. 3. Visznek, falu; III. 4. Hort, falu; III. 1. Gyöngyös, mezőváros; III. 7. Keszeg, falu 3 1.1. Szécsény, mezőváros; IV. 2. Uhorszka, falu; IV. 13. Csákányháza, falu 4 I. 1. Szécsény, mezőváros; 1.13. Trázs, falu; 1.14. Nagy- és Kiscsitár, falu; 1.16. Sipek, falu; 1.17. Rimóc, falu; II. 1. Balassagyarmat, mezőváros; II. 2. Zahora, falu; II. 8. Kiszellő, falu; IV. 1. Fülek, mezőváros; IV. 12. Kovácsi, falu; IV. 13. Csákányháza, falu; IV. 15. Sid, falu; V. 1. Csákányháza, falu; V. 2. Sid, falu 5 Ahol ténylegesen is összeírták a szőlőket: I. 12. Varbó, falu; 1.17. Rimóc, falu; 1.18. Hollókő, vár; 1.19. Ecseg, falu; II. 1. Balassagyarmat, mezőváros; II. 2. Zahora, falu; II. 3. Zsély, falu; II. 4. Szklabonya, falu; II. 5. Kisújfalu, falu; II. 6. Óvár, falu; II. 7. Bussa, falu; III. 5. Pata, mezőváros; III. 6. Gyöngyöstarján, falu 6 1.15. Lóc, falu; 1.18. Hollókő, vár; 1.19. Ecseg, falu 7 II. 1. Balassagyarmat, mezőváros 8IV. 1. Fülek, mezőváros 16