Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok

amelyek a karhatalom és a fosztogatók között keletkeztek, 10 halottja és sok sebesültje van. A rendet teremtő katonacsapatot megerősítette később a Budapestről leküldött karhatalom is. A bányákban nem történt semmiféle kár. Már a munka is teljes rendben megindult. A bányamunkások országos szövetségének részéről Salgótarjánba utazott Peyer Károly elvtárs. A pénteki és a szombati események ügyében vizsgálat indult meg, amelynek eredményeképpen 50 embert tartóztattak le. Salgótarján tökéletesen ki van fosztva, a lakások nagy része üresen áll. A községben semmi inni- vagy ennivalót nem lehet kapni. Népszava, 1919. január 7. Mi történt Salgótarjánban? A Népszava az SZDP központi lapja. Először január 5-kén közölt híreket az újság „Zavargások Salgótarjánban" főcímmel és „Kommunisták a bányászok gyűlésén. - A bányászok elfoglalták a bányákat. Rablás és fosztogatás. - Utcai harcok." alcímmel. 3. Az Alkotmány című lap beszámolója az eseményekről 1919. január 7. A Salgótarjánban lefolyt eseményekről a következő újabb részleteket közlik lapunknál: Az anyaghiány miatt a Rimamurányi vasgyár hetenkint csak két napot dolgozik, a Hirsch és Frank (Vasöntő és Gépgyárban, a) palackgyárban és a Pálfalvai táblaüveggyárban teljesen szünetel a munka, úgy hogy a munkások dologtalanul töltik el napjaikat. Karácsony másodnapján - mint már jelentettük - a budapesti kommunista párt részéről megérkezett Salgótarjánba Kun Béla agitátor, újévkor pedig ugyancsak ennek a pártnak a megbízásából dr. Rudas és Szaton, akiknek kapóra jött az emberek munkátlansága és gyűlésre hívták őket. Lázító beszédeket mondtak, és azt mondták, hogy a polgárságot és a tőke képviselőit nem elég egyszerűen agyonütni, hanem ízekre kell tépni, nehogy feltámadjanak. A munkásság, a szociáldemokrata párt tagjai, nem csatlakozott a kommunisták mozgalmához, de a csőcselék, a közeli falvakból bejáró bányanapszámosok már szerdán kezdtek fosztogatni és néhány üzletet megdézsmáltak. Salgótarján karhatalma huszonnégy óra hosszat valahogy bírta megfékezni a csőcseléket, de a huszonnégy óra elteltével a csendőrség már tehetetlen volt. Ekkor a salgótarjáni nemzeti tanács elhatározta, hogy egy nagy munkástanácsot alakít és ennek a szervező ülését péntek délutánra hívta össze. A gyűlés 9 óráig tartott, de mire a tanács megalakult, akkorra már a fosztogatás a legnagyobb mértékben megindult és tartott az éjszakán keresztül egészen a mai napig. Két üzlet kivételével minden boltot kifosztottak, sok magánlakást kiraboltak, a falakat kivágták, hogy a nagyobb bútorok kiférjenek, zongorákat dobáltak ki és egy zongora egy embert agyon is ütött. Csak két üzlet menekült meg. Egy di62